Utcára mennek a gazdák Budapesten és Brüsszelben is: Ursula von der Leyen ezt nem ússza meg

Demonstrációt tartanak a magyar gazdaszervezetek szerdán délelőtt Budapesten az Európai Bizottságnak az agrártámogatások csökkentését célzó terve miatt. Az eseményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szervezi. De nem csak itthon lesznek tiltakozások, hanem az EU szívében is.

Az Európai Bizottság láthatóan készül a történésekre, és új módszert talált a gazdatiltakozások elkerülésére: a problémát a nemzeti kormányokra hárítja – írja a Politico az általa megszerzett, az EU 2027 utáni agrárpolitikájának kiszivárgott tervezete alapján. 

A lap cikke szerint a közös agrárpolitika (KAP), Európa egyik legnagyobb és legrégebbi politikája, formálisan fennmarad, a valóságban azonban egy nagyobb nemzeti finanszírozási keretbe integrálják a regionális és kohéziós alapokkal együtt. Így a mezőgazdasági minisztereknek kell megvívniuk a csatát azért, hogyan osszák fel a csökkenő pénzügyi keretet otthon.

A lap arra is emlékeztet, hogy Brüsszel több prioritást próbál fedezni kevesebb pénzből. Ez azt jelenti, hogy a KAP-nak is többet kell tennie kevesebb pénzből, miközben az EU

• a Covid-korszak adósságaival,
• a védelmi nyomással és
• a stagnáló költségvetéssel küzd.

Kiszervezett közös agrárpolitika

Ezek szerint tehát papíron a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a hétévente közel 400 milliárd eurót biztosító KAP továbbra is az uniós politika egyik pillére maradjon. A teljes költségvetés nagyságáról még nem született döntés, de néhány kiemelt célkitűzése bekerült a tervezetbe, beleértve a közvetlen kifizetéseket és a fiatal gazdálkodóknak szánt nagyobb keretet.

Nemzeti ügyként kezelendő, így 2028-tól a mezőgazdasági minisztereknek kell eldönteniük, hogy ki minősül „aktív gazdálkodónak”, és hogyan célozzák meg a jövedelemtámogatást szigorúbb kritériumok alapján. Brüsszel azt javasolja, hogy a kisgazdaságokat, a fiatal gazdálkodókat, a mezőgazdaságban dolgozó nőket és a hegyvidéki régiók termelőit részesítsék előnyben – de nem vezetnek be szigorú szabályokat.

A nagybirtokosoknak járó támogatások felső határa 100 ezer euró lesz, ami régóta fennálló, de vitatott elképzelés, amelynek a mezőgazdasági lobbicsoportok évek óta ellenállnak. Most a tagállamokon a sor, hogy betartassák.

Aggodalomra ad okot, hogy a különböző nemzeti megközelítések a blokk 27 országában eltérő finanszírozású és egymással versengő gazdálkodási rendszerek sokaságához vezethetnek. A nemzeti mezőgazdasági miniszterek számára azonban

Miután a mezőgazdasági alapokat egy nagyobb nemzeti kasszába olvasztják, fennáll a veszélye annak, hogy elveszítik a többi minisztériummal szemben, amelyek ugyanazért a pénzért küzdenek.

Ráadásul még ha a KAP struktúrája technikailag fennmarad is, a költségvetés zsugorodni fog. A korai becslések 15-25 százalékos csökkentést javasolnak a jelenlegi szinthez képest. Részben ezért hangsúlyozza a bizottság a „hatékonyságot”, a „rugalmasságot” és a „célzottságot” – ezek a divatos szavak azt jelentik, hogy a kormányoknak nehéz döntéseket kell hozniuk.

A gazdák attól tartanak, hogy a mezőgazdaság egy szélesebb költségvetési sorba való bevonásától még könnyebb lesz a pénzügyminisztériumok számára, hogy a KAP pénzét más prioritásokra vonják el.

Mi lesz a tüntetésen?

Az első jel arra, hogy Von der Leyen költségvetési reformja visszaüthet, már szerdán megmutatkozhat, amikor a gazdálkodókat és szövetkezeteiket képviselő Copa-Cogeca – soraiban az agrárkamarával – szimbolikus felvonulást szervez Brüsszelbe a közös agrárpolitika védelmében, éppen akkor, amikor a bizottság hivatalosan is bemutatja javaslatát.