Csúszik az MSCI-változtatás

A nemzetközi alapkezelők által követett indexek közül hosszas mérlegelés után a Morgan Stanley Capital International (MSCI) is változtat indexszámítási módszerein. A rivális Dow Jones és a Standard & Poor''s már korábban bevezette a közkézhányad-alapú indexszámítást saját indexeinél.
Az MSCI a konkurencia mögött kullogott, és csak azért döntött a változtatás mellett, mert több alapkezelő jelezte, hogy a reformok hiányában elpártol az MSCI-indexektől. A mostani döntés ugyanakkor a világ szinte összes részvénypiacát befolyásolja, hiszen világszerte 51 országban több mint 1500 befektetési alapkezelő használja benchmarkként az MSCI indexcsaládot. Ezekben az alapok pedig hozzávetőlegesen 4 billió dollárral gazdálkodhatnak. Elemzői számítások szerint az egész akció 200 milliárd dollárnyi tőkeáramlást generál majd, ami meglehetősen nagy mértékű változásokat okozhat a részvényárfolyamokban.
Igaz, mindez csak a jövő év novemberétől lesz érezhető, és akkor is csak tompítottan. A Morgan Stanley ugyanis -- éppen a várható hatás csillapítása céljából -- két lépcsőben, jövő év november 30-án és 2002. május 31-én lépteti hatályba a változásokat.
Az MSCI már régóta készült a reformokra, és a mostani bejelentés gyakorlatilag azt jelentette, hogy elhalasztották az átállást. Szakértők szerint azonban ennek is volt hatása a részvényárfolyamokra, hiszen a reformok által hátrányosan érintett piacokon épp a csúszás miatt emelkedtek az árak. Ilyen például Japán, vagy Franciaország és Németország.
Az új módszer szerint az egyes cégeknek nem a teljes piaci kapitalizációját veszik alapul az indexben lévő súlyok kiszámításakor, hanem a közkézhányadot. Ez természetesen a nagy közkézhányaddal bíró cégeknek és ezáltal azok országainak kedvez majd. Az angolszász gazdasági modellnek köszönhetően tehát elsősorban az amerikai és a brit cégek súlya fog relatíve nőni az indexeken belül. A kevésbé tőzsdeorientált országokat pedig hátrányosan érinti majd.
Mindehhez pedig még hozzájön, hogy a Standard Index sorozatokban a célpiacok reprezentáltsága 60-ról 85 százalékra nő majd. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jövőben a különböző iparágak társaságainak közkézhányadát piaci kapitalizációjuk 85 százalékáig veszik majd figyelembe az indexek meghatározásakor. Ez tehát tovább fokozza a közkézhányad-alapú számítás hatását, hiszen az iparágiakhoz hasonlóan az országok reprezentáltsága is 85 százalékra emelkedik, ami növeli a súlyok közötti relatív különbséget.
Magyar vonatkozását tekintve várhatóan kedvező hatása lesz a közkézhányad-alapú kalkulációnak, mivel a magyar tőzsdei cégek átlagos közkézhányadaránya 45 százalék, ami magasabb a térség többi országában tapasztalhatónál. A cégek szintjén legjobban az OTP jár majd, míg a nagy vesztes a Deutsche Telekom által többségi tulajdonolt Matáv lesz.