A devizaliberalizációt követő időszak világossá tette a vállalati pénzügyi vezetők számára, hogy a korábbi viszonylagos (főleg az euró- és forintrelációra jellemző) kockázatmentesség már a múlté. A sávszélesítést követően főleg a devizaeladói pozícióban lévők, de (például 2001 júliusában) a devizavásárlók is megtapasztalhatták a piac megnövekedett volatilitásában rejlő veszélyeket. A prudens vállalati vezetés általában nem támogatja a devizaspekulációt, így jelentősen megnőtt a fedezeti technikák iránti érdeklődés.
A devizaliberalizáció elsősorban a kis- és középvállalatok számára jelentett új kihívást, hiszen jelentős devizaforgalommal rendelkező nagyvállalatok (különösen a nem euróbázisúak) már bizonyos jártassággal a hátuk mögött fogadták a piac nyitását, így a fejlettebb fedezeti (például derivatív) termékeket. A hazai bankközi piacon elsősorban az egyszerűbb termékek forgalma növekedett meg, míg az FX jellegű derivatív instrumentumok piaca a mai napig illikvid. A vállalatok pénzügyi vezetői már számos fedezeti technika közt válogathatnak, függően a cég cash flow-jának jellegétől és a kockázatvállalási hajlandóságától.
A legegyszerűbb kockázatkerülő módszer a pénzáramlások harmonizálása. Ebben az esetben a devizabevételek és -kiadások közel azonos időszakra időzítése segíthet az árfolyamváltozásban rejlő veszélyek elkerülésében. Ez azonban csak azonos devizabázis és közel egyforma mennyiségű bevétel és kiadás esetén lehet sikeres technika.
Másik módszer lehet a limitáras megbízások alkalmazása, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy konverziós döntéseiket az árfolyam ismeretében hozzák meg. Ehhez azonban már "piacképes", azaz legalább 25 millió forint értékű összeg szükséges, és a vállalatok csak a napi piac mozgásaiban rejlő lehetőségekkel tudnak élni, a hosszabb trendek hatásait nem tudják kizárni.
Megoldást jelenthetnek a "liberó" előtt is aktívan kereskedett határidős instrumentumok, melyek tervezhetővé teszik a bevételt. A deviza- és a forintkamatok különbségéből eredő magas prémium azonban jelentős visszatartó erő az erős forintban bízó importőrök körében. Tudnivaló ugyanis, hogy a kereskedelmi bankok sem hagyhatják fedezetlenül ügyleteiket, s a vállalt futamidőre forinthitelköltségeiket "beárazzák" a határidős ügyletekbe. Másik hátráltató tényező lehet az, hogy a határidős ügyletek összege kötött és a lejárat napját is pontosan meg kell határozni. A tervezettől eltérő, de eredetileg fedezett fizetések átárazását a bankok többsége már rutinszerűen kínálja devizaswap ügyletekkel. Érdemes továbbá a határidős ügyletek kötésénél is élni a limitáras megbízással. Rugalmassága, egyszerű alkalmazása miatt a határidős ügylet a mai napig a legnépszerűbb fedezeti technikák közé tartozik.
Az opciós ügyletek térhódításának az egyik fő oka lehet, hogy egyrészt a vállalat védett a kedvezőtlen irányú árfolyammozgásokkal szemben, másrészt a kedvező trendek előnyeit is élvezheti. Ennek viszont borsos ára van. Egy magyar középvállalat igen nehezen barátkozik meg a gondolattal, hogy például egy 1 millió euró vásárlásának jogáért esetleg 20-30 ezer euró díjat kell előre kifizetnie. Mindezek miatt az opciós stratégiák, különösen a nulla eredő költségűek (zero cost) sokkal népszerűbbek, mint az egyszerű devizaopciók.
Az üzletkötésekban rejlő partnerkockázatok fedezéséhez szükséges limitek mellett szükéges egy keretszerződés megkötése is. Erre a nemzetközi piacokon leginkább elterjedt "ISDA"-alapú szerződésminta alkalmas, figyelembe véve a magyar törvényi háttér sajátosságait. Egyelőre még nincs egy elfogadott egységes minta a belföldi piacon éppúgy, ahogy az ügyletek elszámolásának gyakorlata sem egységesített.
A nagyobb piaci volatilitás miatt megnövekedett kockázatok kezelése szükségessé teszi a fejlettebb piaci instrumentumok alkalmazását. Ezen igények kielégítésében fontos szerepet játszanak a banki treasury értékesítési területei. Fő céljuk a fejlett (elsősorban derivatív) termékek népszerűsítése, a vállalatok támogatása a fedezeti technikák alkalmazásában, biztosítva mindazt a hátteret, ami a jó döntésekhez szükséges. Mindez figyelembevételével nyugodtan állíthatjuk, a vállalatok pénzügyi vezetése részére minden lehetőség adott az árfolyamkockázatok szakszerű kezeléséhez, hogy ezáltal a cég üzleti tevékenységéből származó eredményt a devizapiaci bizonytalanságok ellenére tervezhessék, megvalósíthassák, esetleg e pénzügyi eszközök révén még tovább is növeljék.
Ágoston István HVB Bank Hungary Rt. ügyvezető igazgatója
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.