Csökkent a nettó pénzügyi vagyon
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentése szerint júniusban a háztartások operacionális nettó finanszírozási képessége - ami a kamatjövedelmekbe foglalt inflációs kompenzáció hatását kiszűrve mutatja a megtakarítói viselkedést - az egy hónappal korábbihoz hasonlóan alakult, 18,3 milliárd forint volt. Ez az előző év második felében érvényesülő tendenciákhoz képest rendkívül alacsony értéken stagnál.
A lakosság összesen 72,9 milliárdot takarított meg és 54,6 milliárd forint hitelt vett fel. A megtakarításból 22,2 milliárd volt a készpénz, 10,3 milliárdot bankbetétbe tett a lakosság. A háztartások értékpapír-befektetése eltért az elmúlt hónapokban megszokott tendenciáktól, ugyanis nőtt az állampapír- és részvényportfóliója a lakosságnak és csökkent a befektetési jegyekben tartott vagyona. A lakosok ötmilliárd forintot fektettek júniusban részvényekbe és 5,3 milliárdot állampapírba, 7,6 milliárdot vettek ki a befektetési jegyekből.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 17,6 milliárd forint kamatokba foglalt inflációs kompenzációval együtt 35,9 milliárdot tett ki. Az árfolyamváltozás 38,1 milliárdos átértékelődési veszteséget okozott, így piaci áron a nettó vagyon 1,4 milliárd forinttal, 6754,2 milliárdra csökkent. Az átértékelődési veszteség a legnagyobb mértékben a tőzsdei részvényeket érintette, itt 18,4 milliárd forintot jelentett, így hiába növelte az ide befektetett pénzét a lakosság, összességében 160,1 milliárdra csökkent a részvények állományának piaci értéke. Ugyancsak nagymértékben, 17,8 milliárddal lett kevesebb a devizabetét-állomány, ebből 13,6 milliárd az átértékelődés veszteségéből adódik. A fél év utolsó hónapjában dinamikusan, 58,1 milliárd forinttal bővült a lakossági hitelállomány (az átértékelődést is figyelembe véve). A legjobban, 43,9 milliárddal az ingatlanhitelek állománya nőtt, 471,8 milliárd forintra. Ezzel fél év alatt a teljes lakossági hitelállományon belül 35,15-ról 40 százalékra nőtt az ingatlanhitelek aránya.
