Közeli tervek a távmunkáról
A munkaügyi tárca rövidesen megkezdi egy a távmunka területét szabályozó kormányrendelet előkészítését, amely a tervek szerint októberben kerül a kormány elé. A kabinet szándékai szerint az effajta foglalkoztatásnál a gyesről, gyedről a munka világába visszatérő anyákat, a pályakezdőket, a 45 év felettieket, a különféle fogyatékkal élőket, illetve a roma kisebbséget kívánják előtérbe helyezni.
Már 2003-tól 1-2 milliárd forintot kíván a kormány e terület fejlesztésére fordítani - mondta Kiss Péter, ám ezt megelőzően még az idén egy százmillió forintos keret áll rendelkezésre azért, hogy a különböző fogyatékkal élők számára elősegítsék a távmunka feltételeinek biztosítását.
Nincsenek pontos adatok azzal kapcsolatban, hogy jelenleg Magyarországon hányan végeznek távmunkát, ám az tudható, hogy az érintettek többsége önfoglalkoztatóként végzi ezt az otthoni munkát, míg e területen az alkalmazottak száma néhány ezerre, maximum tízezerre tehető. E helyzet javítása érdekében - az EU-gyakorlathoz igazodva - tervez változtatásokat a kormány e területen, mégpedig úgy, hogy a jövőben a távmunkások is teljes jogú alkalmazottak legyenek. E munka előkészítéseként egyeztetést terveznek a távközlési szektor munkaadóival és munkavállalói szervezeteivel.
Ebben az esetben a munka törvénykönyve és a foglalkoztatási törvény módosítása, valamint az ágazati kollektív szerződés megkötése lenne feladat. A jogi háttér biztosítása mellett kiépülne egy megfigyelőrendszer is, amelynek feladata e terület fejlődésének figyelemmel kísérése lenne. Ezen túlmenően a kormányzat a munkaadókat a foglalkoztatási terhek csökkentésével, illetve kompenzációval kívánja ösztönözni a távmunka alkalmazására.
Mérföldkő a távmunka kérdéseinek szabályozásában az a keretegyezmény, amelyben az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és három munkáltatói és szakmai szövetség - az UNICE, a CEEP és az UEAPME - szabályozta a "távmunkások" jogait és általában munkafeltételeit. A keretegyezményt a négy szervezet vezetői Brüsszelben írták alá kedden.
Az első olyan európai szintű egyezmény, amelyet a szociális partnerek maguk hoztak létre, meghatározza a távmunkavégzés fogalmát és lefekteti az ilyen típusú munka európai szintű kereteit. Kimondja, hogy az otthon dolgozó alkalmazottaknak ugyanaz a munkaügyi védelem jár, mint a munkahelyen dolgozóknak, és hét külön területen részletezi a távmunkában dolgozók különleges helyzetét. Megállapítja például, hogy a távmunkát végzők sajátos helyzete miatt valószínűleg kiegészítéseket kell beiktatni a kollektív szerződésekbe. A mostani megállapodást a következő három év során kezdik fokozatosan alkalmazni, és négy év múlva készül el az első jelentés a végrehajtásáról.
Az Európai Unió 15 országában jelenleg immár tízmillióan dolgoznak otthonukban, közülük 4,5 millióan nem önállóan, hanem alkalmazottként. Magyarországon a munkavállalók mindössze 1-2 százaléka dolgozik távmunka keretében, míg az Európai Unióban a teljes foglalkoztatottak 6, a fejlett nyugati világban átlagosan 10-16 százaléka. Szakmai körökben általános a nézet, hogy a hazai arány sokkal jobban megközelíthetné az uniós szintet, ha itthon is szabályoznák az ilyen munkavállalók jogait és általában a távmunkával összefüggő feltételeket.
Természetesen Magyarországon is vannak olyan kezdeményezések, amelyekkel bővíthető azok száma, akiket be lehetne vonni a távmunkába. Egyebek mellett ezzel a céllal jött létre két évvel ezelőtt az In-Forrás XXI. Kht. távmunkafőiránya, s ezzel a céllal kötött a közhasznú társaság stratégiai szövetséget Magyarországon működő multinacionális társaságokkal, illetve it-cégekkel. Mint Déri Tamás, az on-line szolgáltatás vezetője a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, nálunk egyelőre a vállalatvezetők vonakodnak bevezetni a távmunkát, olyanok viszont lennének szép számmal, akik szívesen dolgoznának otthonukban.
Elsősorban szemléletváltozásra van szükség, hiszen a magyar vezetők szeretik szem előtt tudni munkatársaikat, mert úgy gondolják, hogy így jobban irányíthatók, ellenőrizhetők. Arra kell a vezetők figyelmét felhívni, hogy a távmunka során nincs szükség közvetlen irányításra, ellenőrzésre, a hangsúlyt a feladatok pontos megfogalmazására, a pontos teljesítésre, illetve a teljesítmények értékelésére kell helyezni.
Persze a szemléletváltozás még nem elég, nagyon is kézzelfogható, alapos számításokra van szükség ahhoz, hogy egy vállalatvezető számára kiderüljön: érdemes-e távmunkát igénybe vennie. Nyugaton ez már teljesen egyértelmű, mert ott az irodabérleti díjak messze meghaladják a kommunikációs költségeket, míg Magyarországon ezek a kiadások nagyjából egyensúlyban vannak - jelzi az otthoni munkavégzés egyik legfőbb akadályát Déri Tamás. (LI-KK)
Négy év múlva a jelenlegi alkalmazotti létszám 10-20 százalékát - mintegy 400-800 ezer embert - távmunka formájában foglalkoztathatják. E terület fejlesztése része lesz a kormány következő száznapos intézkedéscsomagjának - nyilatkozott lapunknak Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Brüsszelben mérföldkőnek számító keretegyezményt fogadtak el a távmunkások jogairól a hét elején. Munkatársainktól-->
