Módosul a tőkepiaci törvény
Megkezdődött a tőkepiaci törvény módosításának előkészítése, miután a múlt hét végéig megadott határidőre beérkeztek a piaci szereplők észrevételei a PM-hez. A módosítás előkészítését végző bizottság rövid időn belül áttekinti a javaslatokat, a tervezetet már augusztusban a kormány elé szeretnénk tárni - mondta lapunknak Máté Dániel, a PM szóvivője. Emellett a pénzügyminiszter munkáját segítő tanácsadó testület szeptemberig öszszegzi a tőkepiac fejlesztésére vonatkozó elgondolásait.
Minden bizonnyal górcső alá kerülnek az adójogszabályok, a gyakorlatban lényegében használhatatlan kockázati tőkéről szóló és a hitelintézeti törvény is.
Komoly előrelépésnek minősíthető, hogy a piaci szakemberekből álló grémium nemcsak a pénzügyi tárca által előterjesztett jogszabályok módosítására tehet javaslatot, hanem például az Igazságügyi Minisztérium (IM) "fennhatósága" alá tartozó társasági törvénnyel kapcsolatban is megfogalmazhatják észrevételeiket.
Mindazonáltal a tőkepiaci törvény közelgő módosítása még nem fog koncepcionális változásokat tartalmazni. A szakértők várakozásai szerint ugyanakkor számos ponton egyértelműbb, a gyakorlatot a jelenleginél megfelelőbben szolgáló rendelkezéseket építenek be.
Az alkalmazás során a tőkepiaci törvény nagy része csalódást keltett - fogalmazott Siegler Konrád, a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie ügyvédi iroda nemzetközi partnere. A szakember szerint a számos fogalmi bizonytalanság miatt az is probléma, hogy a jogalkotó - egy kerettörvény helyett - az egyes instrumentumokra túlzottan részletes szabályozást adott. Holott ezek újként jelentek meg a magyar piacon, így nem volt lehetőség a gyakorlati tapasztalatok kialakulására és összegzésére.
Nagy Zoltán, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnökségi tagja jelenleg a működést megkönnyítő módosításokat tartja fontosnak. Ilyenek például egyes alapfajták hiányzó meghatározásainak megalkotása vagy az illetéktörvény módosítása az ingatlanalapok sajátos tevékenysége miatt. Távlatilag azonban az alapkezelők szerint a minél több ponton egységes befektetéskezelés szabályrendszerének kialakítása lenne a tőkepiac fejlődése szempontjából a legkedvezőbb lépés.
Farkas Péter, a Befektetővédelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy a törvény nagyjából kielégíti működésük szabályozási igényeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos ponton szükséges a fogalmak pontosítása. Véleménye szerint csak az adott tevékenység alapján - és nem a szervezettípus szerint - kellene meghatározni a Beva-taggá válás követelményeit.
Az ügyvezető igazgató úgy véli, emellett csak a kötelező tagság indokolható szakmailag, az önkéntes csatlakozással egyébként sem él az erre jogosult árutőzsdei szolgáltatók többsége. A módosítás előkészítése során a Befektetővédelmi Alapnál arra is figyelmet fognak fordítani, hogy a piaci szereplők részéről ne nyerjenek teret az alap mozgásterét indokolatlan mértékben szűkítő javaslatok. Ilyennek számítanak például a tagdíjfizetés csökkentésére irányuló kezdeményezések.
