A kereskedelmi bankok a napokban közzétett, előzetes számaik szerint nagyon jó évet zárhattak. A pénzintézetek többségének sikerült kihasználnia a lakosság erőteljesen növekedő eladósodási hajlandóságát. Az állami kamattámogatás megemelésének köszönhető lakáshitelezési boomból azonban nem mindenki tudta kivenni a részét. Ugyanakkor a várakozások szerint 2003-ban is legalább akkora kihelyezéssel lehet számolni ezen a téren, mint tavaly, így a későn jövőknek is juthat a piacból.

A hitelintézetek többsége javította a tőkejövedelmezőségét, ugyanakkor a kedvezőtlen makrogazdasági környezet már rányomta bélyegét a tavalyi évre. A pénzintézeteknek a korábbinál nagyobb mértékben kellett céltartalékokat képezniük. A legtöbben azt hangsúlyozzák, hogy egyelőre nincs szó veszteségekről, csak óvatosak, hiszen egyes iparágak kockázata növekszik.

A bankok méretét tekintve 2002-ben nem változott a rangsor, a mérlegfőösszeg növekedése egyes bankoknál nagyobb volt, másoknál alig változott, de igazi nagy csodának nem lehetünk tanúi.

A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank kimagaslóan jó évet zárt, a pénzintézet adózás előtti eredménye a magyar számviteli szabályok szerint (mszsz) 4 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet, a leányvállalatok pedig 10 milliárd forinttal járultak hozzá a konszolidált eredményhez. A pénzintézet 12,3 százalékkal, 2389,5 milliárd forintra növelte mérlegfőösszegét, ezzel továbbra is több mint ezermilliárddal előzi meg az őt követő második legnagyobb bankot, a Kereskedelmi és Hitelbankot. A bank piaci részesedése a mérlegfőösszeg alapján 22,1 százalékos. Az OTP ügyfélkihelyezései 23,6 százalékos növekedés után meghaladják a 950 milliárd forintot, míg az ügyfélbetétek 11 százalékkal, 2011 milliárdra nőttek. A hagyományosan lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzintézet 27,7 százalékkal, közel 330 milliárd forintra növelte a lakossági hitelek állományát, ezen belül a lakáshitelek 41 százalékkal, 212,4 milliárdra bővültek. A vállalkozói hitelek esetében 23,2 százalékkal, 519 milliárd forintra nőtt az állomány. A bank részesedése a bankrendszer teljes hitelállományában 15,7 százalékos volt tavaly év végén, míg 2001 végén 16,1 százalék. Az OTP Bank-csoport pedig a bankrendszer hitelállományának 19,8 százalékát adta, szemben a 2001. végi 17,3 százalékkal.

Nettó kamatbevétele 4,4 százalékkal, 102,7 milliárd forintra nőtt, míg a nettó díj- és jutalékbevételek 51 százalékkal, 64,6 milliárdra bővültek. A pénzintézet 22,7 százalékkal tudta növelni az adózás előtti eredményét, míg az adózottat 23 százalékkal, 47,2 milliárd forintra bővítette.

Az OTP Bank kiemelkedő, 26,7 százalékos sajáttőke-arányos megtérülést hozott (ROE), ami némi csökkenés az előző évi 26,9 százalékhoz képest, azonban a reál ROE 17,7-ről 21,4 százalékra nőtt.

Konszolidált szinten a csoport mérlegfőösszege jelentősebben, 17,9 százalékkal, 2735,5 milliárd forintra nőtt, de ennek egy része (110 milliárd) az OTP Banka Slovenskónak és 213 milliárd az OTP Jelzálogbanknak a bekerülésével magyarázható. A csoport adózás előtti eredménye, 18,6 százalékos növekedéssel, 68 milliárd forintot tett ki. Fontos kiemelni, hogy a leánycégek közül a szlovák bank 3,8 milliárd forintos veszteséggel rontotta a számokat, míg idén már pozitív eredményt vár el a vezetés a szlovákoktól.

Csoportszinten jól teljesített a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) is, igaz, volt honnan javulnia. A nemzetközi számviteli szabályok (IAS) szerint készült beszámoló szerint a bankcsoport az adózás előtti eredményét 4 milliárd forintról 13,7 milliárdra növelte, ami a működési bevételek 54 százalékos, míg a működési költségeknek csak 22 százalékos emelkedésével magyarázható. A pénzintézet 32 százalékkal, 45,5 milliárd forintra növelte a nettó kamatjövedelmét, míg a nettó díjak és jutalékok 41 százalékkal 19,6 milliárd forintra bővültek. A lakossági üzletágban is hagyományosan erős bank a betétállományát mindössze 5,4 százalékkal, 46 milliárd forinttal, 893 milliárdra növelte. Az ügyfélhitelek 20 százalékkal, 752 milliárdra nőttek. Az OTP Banknál a mérlegfőösszeg 8-10 százalékos növekedésére és az adózás előtti eredmény 18-20 százalékos bővülésére számítanak 2003-ban.

A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) mérlegfőösszegét tekintve a harmadik legnagyobb pénzintézet a hazai piacon. Az MKB, bár tavaly növelte üzleti aktivitását, mérlegfőösszege szerényebb mértékben emelkedett, az adózás előtti eredménye pedig jóval elmarad a 2001-estől. Fontos azonban kiemelni, hogy 2001-ben az MKB jelentős mértékű országkockázati céltartalékot szabadított fel, ami akkor 2,4 milliárd forinttal javította a bank eredményét. Ugyanakkor 2002-ben 2,28 milliárdos általános kockázati céltartalékot (2001: 653 millió forint), és 2 milliárdos egyedi és ágazati veszteségeket és céltartalékot képzett. A banknál hangsúlyozták, hogy a tartalékképzés nem a veszteségek miatt vált szükségessé, hanem a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok intik óvatosságra a pénzintézetet. Tény, hogy a döntően vállalati ügyfélkörrel rendelkező bank jobban megsínylette a gazdasági környezet kedvezőtlen változásait.

Jobb eredményt mutatnak a banknál az IAS-számok, eszerint ugyanis az adózás előtti eredmény 14,4 milliárd forint volt, ami csak néhány millióval kisebb a 2001-es számnál.

Üzemi szinten egyébként a bank eredménye gyakorlatilag nem változott; a 2001-es 15,79 milliárd forint után 2002-ben 15,67 milliárd volt. A nettó kamatbevételek 3,7 százalékkal, 23,7 milliárd forintra, a nettó díj- és jutalékbevételek 11,1 százalékkal, 7,3 milliárdra nőttek. Ugyanakkor a bevételeket meghaladó mértékű, 13,5 százalékos volt a banküzemi költségek emelkedése, amiben a folyamatban lévő projektekhez kapcsolódó it- és más adatfeldolgozási, szakértői és tanácsadási ráfordítások játszottak meghatározó szerepet. A belföldi vállalati hitelezésben 13 százalékos az MKB piaci részesedése, a vállalati hitelállomány az év végére 650 milliárd forintot ért el.

Az MKB folytatta 2000-ben meghirdetett stratégiáját, azaz a lakossági ügyfélkör felé nyitást. A pénzintézet hangsúlyosan a közép- és felső kategóriájú magánügyfeleket célozza meg. A lakossági betétállomány a banknál 223,7 milliárd forintot tesz ki, míg a hitelállomány 135 százalékos bővüléssel, 35,1 milliárdra nőtt, ebből 30 milliárdnyi a lakáshitel. Az MKB 2003-ban 16 milliárd forintos adózás előtti profitra számít, a mérlegfőösszeg minden bizonnyal átlépi az ezermilliárdot.

A HVB Bank, az MKB-hoz hasonlóan, ugyancsak tradicionálisan vállalati bank, bár nyitása a lakosság felé szintén megtörtént. A pénzintézet 7,2 százalékkal növelte mérlegfőösszegét, adózott jövedelme pedig 12,8 százalékkal bővült, közel 8,3 milliárd forintra. Bár a kamatjövedelme csökkent, a díjak és jutalékok nőttek, sőt a működési költségek is kevesebbet tettek ki, köszönhetően a korábbi egyesülésből adódó szinergiahatások kihasználásának. A bank a lakossági üzletágat az idén új növekedési pályára kívánja állítani, így a 63 ezres ügyfélszámot 20 ezerrel kívánja bővíteni. A pénzintézetnek a saját jelzálogbankja már 200 millió forintos nyereséget hozott.

A Raiffeisen Bank kiemelkedő növekedést tudhat maga mögött 2002-ben. A romló gazdasági helyzet ellenére adózott eredménye 18 százalékkal, 10,08 milliárd forintra nőtt. Mérlegfőösszege 16 százalékkal, 538,7 milliárd forintra emelkedett. A bank 25 százalékkal növelte az ügyfélhitelek állományát, míg az ügyfélbetétek még dinamikusabban, 28 százalékkal, 324 milliárd forintra bővültek. A bank jelentősen, 44 százalékkal növelte céltartalék-állományát, ami így 7,2 milliárd forintra emelkedett.

A bank lakossági és a private banking üzletágának ügyfélszáma az év végére 111 ezer fölé nőtt, ami 44 százalékos bővülés, míg a hitelek állománya 37,1 milliárd forintra emelkedett, ami duplázást jelent egy év alatt, míg a betéteké 27 százalékkal, 111 milliárdra bővült. A Raiffeisen igen dinamikus, 28 százalékos (a cél 690 milliárd forint) mérlegfőösszeg-bővülést vár 2003-ban, az ügyfélhitelek állományát 37 százalékkal kívánja bővíteni. A tervek szerint az öszszes nettó bevétel 7 milliárd forinttal nő majd, míg az adózott eredmény 2-2,5 milliárddal (22 százalékkal) bővül.

Az áttörés évének nevezte az Erste Bank a tavalyi évet. A pénzintézet látványos növekedést ért el az ügyfélállományban, folyamatosan növelte piaci részesedését, emellett jelentősen javultak jövedelmezőségi mutatói. A bank 13 új fiókkal bővítette lakossági hálózatát, a lakossági hitelállományát megduplázta, így az meghaladta a 65 milliárd forintot. A vállalati hitelállomány közel 50 százalékkal, mintegy 200 milliárdra nőtt. A bank mérlegfőösszege 44 százalékkal, közel 400 milliárdra nőtt, adózott eredménye 114 millióról 870 millió forintra emelkedett. Az Erste Bank tőkearányos nyeresége egy év alatt 1-ről 6 százalékra nőtt, az idén pedig 15 százalék a cél.

Jól sikerült a Budapest Bank számára is 2002, amely működésének eddigi legjobb évét zárta a vezetés kommentárja szerint. A bank konszolidált, adózás előtti eredménye 2,97 milliárd forintról 7,75 milliárdra nőtt. A banki tevékenységből származó éves jövedelembővülés 1,7 milliárd forint, azaz 8 százalékos volt. A céltartalékolás jelentősen csökkent a banknál, a lakossági és vállalati hitelállomány megjavult kockázati profiljának köszönhetően.

A hitelezésből és lízingből a teljes követelésállomány 20 százalékkal bővült, ebből a lakossági hitelek 30, míg a vállalatiak 15 százalékkal nőttek.

Jó évet zárt a Inter-Európa Bank is. Mérlegfőösszegét 8 százalékkal növelte, ügyfélhitel-állománya 11,9 százalékkal, az ügyfélbetétek 16,3 százalékkal bővültek. A bank konszolidált, adózott eredménye 17,2 százalékkal, 1,128 milliárd forintra nőtt, míg a nem konszolidált adózott eredménynél csak mintegy 8 százalékos volt a javulás, így érte el az 1,157 milliárdot.

A fő privatizációs célpont, a Postabank 1,77 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet. Ez nem szegi kedvét a pályázóknak, hiszen minden pénzintézet számára a bank piaca, a postával való együttműködése adja az igazi értékét. Bár a bank fél évkor még pozitív eredményeket produkált, a nyár közepén munkába álló új vezetés jelentős céltartalékhiányt fedezett fel, ami rögtön mínuszba lökte az addigi szép számokat. A banknál elindult a költségracionalizálási folyamat, az idén jelentős létszámelépítésekre kell számítani.

Tavaly a többféle stratégiai célkitűzést túlélő Postabanknak 12 százalékkal sikerült növelnie mérlegfőösszegét, az ügyfélhitelek közel 30 százalékkal, a betétek 11,6 százalékkal nőttek. A vállalati hitelállomány jobban gyarapodott a lakosságinál, a pénzintézet ugyanis tavaly lemaradt a lakáshitelezési boomról. Az előző kormányzat elképzeléseinek megfelelően ugyanis a Postabank saját jelzálogbankot hozott volna létre, ezért ennek elindulására várt a nagy felfutással. Az új vezetés azonban lemondott erről az álomról, és végül megkötötte az FHB-val (más bankokhoz hasonlóan) az önálló zálogjog adásvételén alapuló együttműködési megállapodást. A remények szerint tehát a Postabank is rákapcsol ezen a területen.

Az idei évben nagy kihívás lesz a Postabank privatizációja több bank számára is. A bankszektorban ugyanis a nagy kitörést a szereplők számára a fúzió jelentheti. A privatizálásra váró Postabank több pénzintézet számára is igen kívánatos, de új belépők is akadnak az érdeklődők között. Bár a vágyakozásukat a "nem csak az ár számít" vagy "minden pénzt azért nem adunk meg érte" kijelentésekkel leplezik, nagy botrányt okozna a végén, ha tényleg nem csak az ár számítana.

Ugyanakkor nem szabad elmenni a mellett sem, hogy a Postabank eladása meghatározó lesz a bankszektor egészére nézve. Így például ha az OTP Bank is indul a Postabankért, kevéssé valószínű, hogy a piac legnagyobb szereplője, aki mögött mérföldekkel következik a második, megkapná ezt a pénzintézetet. Ez a lépés ugyanis nem lenne egészséges a piac szempontjából, hiszen erősítené a legnagyobb hazai bank hegemóniáját. Pletykák szerint a K&H Bank tulajdonosa, a KBC is nagyon szeretné a Pb-t. Ha megszerezhetné, gyakorlatilag két óriás versenyezne a piacon. A Postabank vevői között tolong a HVB Bank és az Erste Bank, valamint a Budapest Bank. A BB tulajdonosa, a GE már megkezdte szokásos lobbitevékenységét. Hangsúlyozzák, hogy már mennyit fektettek a magyar piacba, és ők meg is tartják itteni beruházásaikat. A CIB Bank - amely hamarosan közzéteszi számait - ugyancsak a jelentkezők között van. De a piacon még jelen nem lévő bankok - mint például az olasz Unicredito - ugyancsak jó eséllyel pályázhat.

Az MKB a Postabankot nem, de a Konzumbankot szívesen megvenné. Az MKB fő tulajdonosa, a Bayerische Landesbank elégedett a leányával, és nem kívánja eladni - hangsúlyozták a bank vezetői, cáfolva a fel-felröppenő pletykákat a piacon, amelyek szerint eladó a pénzintézet.

Terítéken van még az FHB privatizációja is, ennek koncepciója azonban még kialakulatlan. Szó volt a tőkepiaci (értsd: tőzsdei) értékesítésről, de a partnerbankok bevonásáról is.

Az idei év már nem lesz olyan zökkenőmentes a bankok számára, mint a tavalyi. Jóval több a piaci bizonytalanság, és bár a lakossági hitelezés bővülése - benne a lakáshiteleké - egyelőre fennmarad, a pénzintézetek jövedelmezőségét jelentősen ronthatja, ha hosszú távon fennmarad a forint-likviditásbőség, ami a januári forintspekulációkor áramlott a piacra.