Ötven százalékos tőkeemelést kért az EBRD
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására csaknem két évtizede létrehozott londoni bank a üzleti napilap értesülése szerint 10 milliárd euró pótlólagos tőkéért folyamodott tagállamaihoz, hogy növelni tudja folyósításait.
A Financial Times által látott hivatalos levelében Thomas Mirow EBRD-elnök azt írta a részvényes kormányoknak, hogy jóllehet a kelet-európai térség gazdaságaiban már megindult a stabilizáció, ez azonban nem mindenhol érvényesül egyformán, és korai lenne kijelenteni, hogy általános fordulat kezdődött. Mirow szerint a válságnak "tartós következményei lesznek".
A pénzintézet vezetője azt írta, hogy az EBRD jelenlegi, 20 milliárd eurós jegyzett tőkéje évente legfeljebb 8 milliárd eurós kihelyezést tesz lehetővé 2009-2010-ben, és utána az éves finanszírozási összegeket 6 milliárd euróra kellene csökkenteni.
A bank tevékenysége így olyan időszakban esne vissza, amikor a fellendülés még ingatag - áll a Financial Times által idézett levélben.
Mirow éppen ezért "erősen javasolja" a 10 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD évente 9-10 milliárd eurós finanszírozásra lenne képes. Ez azt jelentené, hogy 2010-2015 között összesen 20 milliárd euróval növekedhetnének a kihelyezések. Az EBRD-finanszírozásokhoz társuló magánbefektetői tőke mozgósításával együtt a teljes pótlólagos folyósítási érték elérné a 60 milliárd eurót - írta a bankelnök. Thomas Mirow ugyanakkor - a Financial Times szerint tekintettel azokra az esetleges részvényesi kifogásokra, hogy az EBRD vezetése a válságból hasznot húzva igyekszik megerősíteni a pénzintézetet - levelében közölte azt is: ha a gazdasági viszonyok nagyobb mértékben és gyorsabban javulnak a jelenleg vártnál, akkor a pótlólagos tőke akár szükségtelenné is válhat, és a 2015-ben esedékes felülvizsgálat után az összeg visszatéríthető lenne.
Már az EBRD május közepén Londonban tartott éves közgyűlésén megkezdődtek az előzetes viták a fenntartható mértékű finanszírozásról, és ezzel kapcsolatban az esetleges tőkeemelés lehetőségéről. Mirow akkori beszámolója szerint egyesek "nagyon pártolták" a tőkeemelést, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy "ha lehetséges", a bank jegyzett tőkéje maradjon a jelenlegi 20 milliárd eurós szinten.
A vita "nem volt megosztó", de nem is jött létre "azonnali, széleskörű konszenzus" - jellemezte a májusi közgyűlésen e kérdésben kialakult helyzetet a rendezvényt záró sajtóértekezletén az EBRD elnöke. Mirow már akkor is kiemelte, hogy a mostani tőkekészlettel 7-8 milliárd euró közötti éves finanszírozási keret tartható fenn. A bank igazgatótanácsa szeptember első felében - tekintettel a súlyos recesszióra - jóváhagyta, hogy egymilliárd euróval 8 milliárd eurós rekordra emelkedjen az átalakuló országoknak 2009-ben folyósítandó EBRD-finanszírozás összege.
Ez 52 százalékkal több a működési területhez tartozó országcsoportnak tavaly nyújtott EBRD-kihelyezéseknél. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására csaknem két évtizede létrehozott londoni bank a üzleti napilap értesülése szerint 10 milliárd euró pótlólagos tőkéért folyamodott tagállamaihoz, hogy növelni tudja folyósításait.
A Financial Times által látott hivatalos levelében Thomas Mirow EBRD-elnök azt írta a részvényes kormányoknak, hogy jóllehet a kelet-európai térség gazdaságaiban már megindult a stabilizáció, ez azonban nem mindenhol érvényesül egyformán, és korai lenne kijelenteni, hogy általános fordulat kezdődött. Mirow szerint a válságnak "tartós következményei lesznek". A pénzintézet vezetője azt írta, hogy az EBRD jelenlegi, 20 milliárd eurós jegyzett tőkéje évente legfeljebb 8 milliárd eurós kihelyezést tesz lehetővé 2009-2010-ben, és utána az éves finanszírozási összegeket 6 milliárd euróra kellene csökkenteni. A bank tevékenysége így olyan időszakban esne vissza, amikor a fellendülés még ingatag - áll a Financial Times által idézett levélben. Mirow éppen ezért "erősen javasolja" a 10 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD évente 9-10 milliárd eurós finanszírozásra lenne képes. Ez azt jelentené, hogy 2010-2015 között összesen 20 milliárd euróval növekedhetnének a kihelyezések.
Az EBRD-finanszírozásokhoz társuló magánbefektetői tőke mozgósításával együtt a teljes pótlólagos folyósítási érték elérné a 60 milliárd eurót - írta a bankelnök. Thomas Mirow ugyanakkor - a Financial Times szerint tekintettel azokra az esetleges részvényesi kifogásokra, hogy az EBRD vezetése a válságból hasznot húzva igyekszik megerősíteni a pénzintézetet - levelében közölte azt is: ha a gazdasági viszonyok nagyobb mértékben és gyorsabban javulnak a jelenleg vártnál, akkor a pótlólagos tőke akár szükségtelenné is válhat, és a 2015-ben esedékes felülvizsgálat után az összeg visszatéríthető lenne.
Már az EBRD május közepén Londonban tartott éves közgyűlésén megkezdődtek az előzetes viták a fenntartható mértékű finanszírozásról, és ezzel kapcsolatban az esetleges tőkeemelés lehetőségéről. Mirow akkori beszámolója szerint egyesek "nagyon pártolták" a tőkeemelést, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy "ha lehetséges", a bank jegyzett tőkéje maradjon a jelenlegi 20 milliárd eurós szinten.
A vita "nem volt megosztó", de nem is jött létre "azonnali, széleskörű konszenzus" - jellemezte a májusi közgyűlésen e kérdésben kialakult helyzetet a rendezvényt záró sajtóértekezletén az EBRD elnöke. Mirow már akkor is kiemelte, hogy a mostani tőkekészlettel 7-8 milliárd euró közötti éves finanszírozási keret tartható fenn.
A bank igazgatótanácsa szeptember első felében - tekintettel a súlyos recesszióra - jóváhagyta, hogy egymilliárd euróval 8 milliárd eurós rekordra emelkedjen az átalakuló országoknak 2009-ben folyósítandó EBRD-finanszírozás összege. Ez 52 százalékkal több a működési területhez tartozó országcsoportnak tavaly nyújtott EBRD-kihelyezéseknél.
