A havonta alig másfél milliárd forintnyi, átlagos kihelyezés nemcsak mennyiségében, hanem szerkezetében is eltér a korábban megszokottól: 2010 első hat hónapjában csaknem 5 milliárd forintnyi járműhitelt már hazai devizában denomináltan nyújtottak a pénzügyi vállalkozások, amely az összmennyiség 57 százalékát jelenti.
A drasztikus visszaesés az új hitelek nyújtásában egyelőre nem látszik az MNB által nyilvántartott, teljes állományon, ám ez kizárólag a forint árfolyamának mozgásával magyarázható. A háztartási szektornál lévő gépjárműhitelek közel 90 százalékát ugyanis még mindig svájci frankban könyvelik, az alpesi deviza pedig csak az idei év első felében 18 százaléknyit erősödött a forinttal szemben. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a lakossági és egyéni vállalkozói ügyfeleknél lévő kölcsönök júniusra kimutatott, 317,1 milliárd forintos állománya az egy évvel korábbinál 3,8, a decemberi értéknél pedig 8,8 százalékkal magasabb.
A drasztikus visszaesés hátterében több tényező is áll. A kedvezőtlen makrogazdasági helyzet – növekvő csökkenő reálkeresetek – az átlagosnál is jobban sújtja a járműhitel-piaci keresletet, hiszen a gépkocsi-, illetve motorkerékpár-vásárlás az első beruházások egyike, amelyet egy nehezedő pénzügyi helyzetben lévő háztartás először elhalaszt. Nem használt a piac fejlődésének a pénzügyi szolgáltatók részéről mutatkozó óvatosság sem: a válság kezdetén korlátossá vált források, illetve a romló portfóliók miatt a piaci szereplők aktivitása jelentősen csökkent. További, jogszabályi korlátozást jelentenek a körültekintő lakossági hitelezésről szóló, decemberben megjelent kormányrendelet járműhiteleket érintő, márciustól hatályos passzusai. Ezek szerint forintalapú hitelszerződésnél legalább 25, pénzügyi lízingnél 20 százalék önerő szükséges az adósjelölt részéről, devizaalapú konstrukcióknál pedig sokkal magasabb a limit. Emellett a futamidőt is 84 hónapban maximálta a jogszabály, holott korábban – nem kifejezetten egészséges módon – elérhetők voltak konstrukciók akár tíz évre is.
A piac talpra állásának jelei pedig egyelőre nem igazán látszanak. Bár a nemzetközi autó-piacot kutató JATO adatai szerint júliusban már – huszonhét hónap után először – emelkedtek a személyautó-eladások a magyar piacon, ez egyáltalán nem a háztartások növekvő vásárlásaival magyarázható, hanem céges és állami (rendőrségi) autóbeszerzésekkel.
A JATO adatai szerint a júliusban forgalomba helyezett 4400 személykocsi 20 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Kishaszonjárművekből egy hónap alatt 850 kelt el, ez 50 százalékos növekedést jelent egy év alatt, ami azt jelzi, hogy nőtt a vállalkozások beruházási kedve. Viszont a jól sikerült július is csak kismértékben javított az éves mérlegen, amely továbbra sem kedvező: az első hét hónapban forgalomba helyezett 26 ezer személyautó és 4730 kishaszonjármű 28, illetve kilencszázalékos visszaesést jelent. BM
