A PSZÁF ebben rámutat arra: az elmúlt időszakban a forint/svájci frank árfolyam ingadozása lényegesen meghaladta a forint/euró árfolyamét, ezáltal a euróra váltásával a havi törlesztőrészlet stabilabbá, kiszámíthatóbbá válik. Emellett mivel a devizaalapú kölcsönök túlnyomó többsége hosszú lejáratú gépjármű-finanszírozási vagy jelzálog típusú, nagymértékben valószínűsíthető, hogy a hitel futamideje során Magyarország csatlakozik az euróövezethez. Így várható, hogy az euróalapú hiteleknél a csatlakozást közvetlenül megelőző években a konvergenciafolyamatok miatt jelentősen csökken, a csatlakozást követően pedig megszűnik az árfolyamkockázat. Az is fontos szempont, hogy a magyar gazdaság szorosan kötődik az eurózóna gazdaságaihoz, ezért a forint/euró árfolyam eleve szorosabban mozog együtt, mint a forint/svájci frank árfolyam. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hitelintézeti szektorban a devizaalapú hitelt nyújtó bankok túlnyomó többségének euróövezetbe tartozó szakmai tulajdonosa van, ezért könynyebben tud euró-, mint frankforrásokhoz jutni, a közös fizetőeszközben denominált pénzügyi termékek piaca sokkal szélesebb, mint az alpesi devizáé.
Emellett a lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet is előnyben részesíti nagyobb biztonsága és alacsonyabb volatilitása miatt az euróalapú hitelezést a svájcifrank-alapúhoz képest a hitelezhetőségi korlátok megállapítása során.
A körlevél szerint az alacsonyabb volatilitás csökkenti a hitelkockázatot is, ez pedig mind az adós, mind a hitelintézet érdekét szolgálja, és megoszthatóvá teszi az ehhez kapcsolódó előnyöket, ezáltal a költségek csökkentését is. A PSZÁF ezért célszerűnek tartja, ha a hitelintézet az átváltáshoz egyéb kedvezményeket is kapcsol azért, hogy az ügyfél havi törlesztőrészlete az átváltás miatt ne növekedjen. Így helyes gyakorlat lehet az, ha a hitelintézet az euróalapúra átváltott kölcsön kamatkondícióit úgy állapítja meg, hogy az lehetőleg ne legyen magasabb a szerződésben eredetileg rögzített svájcifrank-kamatlábnál, mert ennek hiányában az átváltás a hitel egyéb feltételeinek változatlanul hagyása mellett a havi törlesztőrészlet növekedését eredményezné. Szintén jó eszköz, ha a szolgáltató mentesíti az ügyfelet az átváltáshoz kapcsolódó egyéb költségektől, illetve ezzel összhangban nem módosítja az ingatlanon bejegyzett jelzálogjogot, s ezzel az ügyfél mentesül az újabb közjegyzői költségek megfizetésétől. Az átváltott hitel törlesztéséhez kapcsolódóan egy átmeneti időszakra rögzített árfolyamplafon is alkalmazható, az átváltás során a bank felkínálhatja ügyfelének a futamidő hosszabbításának lehetőségét.
Az euróra váltás lehetősége a hazai lakossági ügyfelek igen jelentős részét érinti: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint november végén mintegy 4800 milliárd forintnyi svájci frankban denominált hitel volt a háztartásoknál – ez a teljes állomány 56 százalékának felel meg –, és a jenhitelek nagyságrendje is százmilliárdos. Az adósok szempontjából különösen aggasztó, hogy a náluk lévő frankingatlanhitelek állománya csaknem tizedével nőtt a novemberig tartó egy év alatt, és az ingatlanfedezet mellett nyújtott kölcsönök az összmennyiség csaknem 90 százalékát adják.
Érvek az átváltás mellett
Az euróval szembeni kisebb volatilitásA várható euróövezeti csatlakozás megszünteti az árfolyamkockázatot
Az eurózónához való gazdasági kötődés
A bankok euróban könnyebben jutnak forráshoz
A várható euróövezeti csatlakozás megszünteti az árfolyamkockázatot
Az eurózónához való gazdasági kötődés
A bankok euróban könnyebben jutnak forráshoz -->
