Veszteséges a Raiffeisen

Hatalmas, 97,5 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2011-es esztendőt a Raiffeisen Bank. A rendkívül rossz eredmény fő okai között a kormányzat intézkedéseit jelölte meg Heinz Wiedner vezérigazgató a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. A banknak tavaly 31,3 milliárd forintos veszteséget okozott a végtörlesztés, ezzel együtt a céltartalékképzés miatti veszteség 133 milliárd forint lett. A gigantikus veszteség ellenére tőkével jól áll a bank, az anyacégtől tavaly kapott 350 millió eurós tőkeinjekciónak köszönhetően, a tőkemegfelelési mutatója tavaly év végén 11,16 százalékos volt.

A jogosult ügyfelek csaknem 29 százaléka élt egyébként a Raiffeisennél a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, vagyis nagyjából 13 ezer ügyfél zárta le a kölcsönét. Mivel a végtörlesztést a jól fizető adósok választották, szerződéseik megszűnésével a nem teljesítő hitelek aránya is emelkedett a banknál. Tavaly év végén ezek aránya 22 százalékos volt, az idén pedig várhatóan tovább emelkedik majd.

A banknál tavaly is folytatódott a költségcsökkentés és racionalizálás, mintegy 10 fiókot zártak be, emellett létszámcsökkentés is történt, így a működési költségek nagyjából 5 százalékkal csökkentek. Ennél nagyobb mértékben, 11 százalékkal estek viszont a működési bevételek a csökkenő forgalom miatt. A Raiffeisennél egyébként a válság kirobbanása óta nagyon komoly karcsúsítás ment végbe, 2008 és 2011 között mintegy 1000 fős leépítést hajtottak végre a banknál, a működési költségek pedig ez idő alatt 27 százalékkal zsugorodtak.

A hitelállomány 2011 végén az egy évvel korábbi szint környékén maradt, a betétállomány viszont 8 százalékkal gyarapodott, így a bank hitel/betét aránya 124 százalékosra csökkent. „Az arány további csökkentése a célunk” – közölte az eseményen Horváth Krisztina pénzügyi vezérigazgató-helyettes. Heinz Wiedner is hangsúlyozta, hogy míg a válság előtt a Raiffeisen főleg a hitelezésre helyezte a hangsúlyt, most már kiegyensúlyozottabb szolgáltatásra törekszik. A lakossági területen például a hosszú távú hitelek helyett a rövidebb lejáratúakra állnak át, emellett a betétekre koncentrálnak majd. A bank költséggazdálkodását továbbra is szigorú keretek között tartják majd, emellett a kockázatokat is igyekeznek úgy kezelni, hogy a szükségesnél nagyobb céltartalékképzés elkerülhető legyen.

Az idei évben a bankok eszközállománya várhatóan csökkenni fog, különösen a lakossági és a projektfinanszírozási hitelek visszaesése lehet jelentős. A lakossági jelzáloghiteleknél 12-13 százalékkal csökkenhet a kereslet. A vállalatoknál is mérséklődik az igény hitelek iránt – mondta Wiedner, aki szerint a csökkenő hitelezésnek ez is fontos oka, nem csak az, hogy a bankoknál szigorodnak a feltételek. A Raiffeisennél az idén komoly kockázatot látnak abban, hogy tovább mélyül az eurózóna válsága. Ez Magyarországra is hathat oly módon, hogy emelkedhetnek a kockázati prémiumok és gyengülhet a forint. Hogy mindez ne hirtelen, sokkszerűen következzék be, ahhoz Wiedner szerint mielőbb meg kellene állapodnia a kormánynak az IMF-fel és az EU-val. A Raiffeisen elemzői javítottak valamelyest az idei magyarországi GDP-vel kapcsolatos előrejelzésükön, de még mindig 0,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak.

Miközben a végtörlesztést bírálta a Raiffeisen vezérigazgatója, a most indult árfolyamgátról pozitívan nyilatkozott. A banknál úgy vélik, a jogosult ügyfelek 50-60 százaléka veheti igénybe a kedvezményes árfolyamon történő törlesztés lehetőségét. A hitelintézet egyébként maga is igyekszik proaktívan felhívni az ügyfelek figyelmét erre a lehetőségre, ennek ellenére az első napokban igen szerény volt az érdeklődés, mindössze 15-en kérték a bank fiókjaiban az árfolyamrögzítést.

Herman Bernadett-->