Évtizedes mélyponton van a biztosítók díjbevétele

Hét évvel ezelőtt volt utoljára ilyen kicsi a hazai biztosítók díjbevétele, mint 2012-ben – ez derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) tegnap közzétett adataiból. A biztosítási piac összesített díjbevétele az első kilenc hónapban 593,1 milliárd forintot tett ki, 2006 óta ez az összeg minden évben meghaladta a 600 milliárdot. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, vagyis reálértéken nézve, lapunk számításai szerint legalább tízéves mélyponton áll a szektor díjbevétele.

Tavalyhoz képest is hatalmas a visszaesés, 2011 első három negyedévében még 623,4 milliárd forint volt a biztosítók díjbevétele, akkor ennek az összegnek bőven több mint a felét adták akkor az életbiztosítások, az idén azonban a két biztosítási ág nagyjából hasonlóan részesedik a bevételekből. A nagyobb visszaesés tehát az életágat sújtotta, a díjbevételek 8 százalékkal estek vissza. A befektetési egységhez (unit linked) kötött konstrukciók értékesítése egyre nehezebb, ezeknél 12 százalékos volt a csökkenés, ami főleg az egyszeri és eseti díjak 20 százalékos visszaeséséből eredt. 

Akadt azért néhány olyan piaci szereplők, amelyik a trenddel szembe menve az idén is képes volt növelni a díjbevételét. Jellemzően a bankbiztosítók bizonyultak sikeresnek a piacon, az Erste például 60 százalékkal növelte a díjbevételét 2011-hez képest, és az osztrák Vienna Insurance Group (VIG) másik Magyarországon jelenlévő cége, az Union is szerény forgalomnövekedésről számolt be. Több mint 25 százalékkal növekedett a Magyar Posta Életbiztosítónál is a díjbevétel, és az MKB Életbiztosítónál is volt némi bővülés. Ezeknél a biztosítóknál egyébként az Union kivételével az egyszeri és eseti díjak domináltak, ezek aránya különösen a Postánál szembetűnő, meghaladja a 90 százalékot is. A Posta életbiztosítója egyébként 30 milliárd forintot meghaladó díjbevételével a harmadik legnagyobb biztosítóvá lépett elő ezzel a piacon, igaz, korrigált díjbevételét nézve csak a tizedik a piacon.

A legtöbbet bukó életbiztosítóknál eközben az idén nagyjából 25 százalékkal csökkent a díjbevétel tavalyhoz képest. A nagy vesztesek között van az Aviva és Axa, mindkét cégnél az egyszeri és eseti díjak visszaesése húzta le a forgalmat. Azok a biztosítók egyébként, ahol az ilyen eseti befizetések aránya viszonylag alacsony – például a Generali vagy a Grawe – megúszták lényegesen kisebb, százalékosan egyszámjegyű díjbevétel-csökkenéssel.
A nem életbiztosítási piac tavalyhoz képest mintegy 1,5 százalékkal zsugorodott. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) azonban ennél lényegesen durvább, 12,6 százalékos csökkenés következett be, a díjbevétel ebben a szegmensben mindössze 68,6 milliárd forint volt kilenc hónap alatt. Ez az összeg jövőre várhatóan még alacsonyabb lesz, hiszen az alkuszok közlése szerint a most zajló kgfb-kampányban tovább csökkentek a tarifák. A casco-díjbevételek szintén visszaestek az idén, igaz, nem olyan drasztikus mértékben, mint tavaly, a csökkenés mindössze 3 százalékos volt.

Voltak viszont olyan vagyonbiztosítási ágazatok, amelyeknél növekedtek a bevételek. A tűz és elemi kockázatokra kötött szerződéseknél 4 százalékos emelkedés volt, igaz, ez nem jelent feltétlenül állománynövekedést, hiszen a biztosítók évente az infláció mértékét követve növelik a díjakat. Mindenesetre 74 milliárd forintot meghaladó 9 havi díjbevételével ez a biztosítástípus lett a legnagyobb a hazai biztosítók portfóliójában, korábban hosszú éveken át a kgfb vitte a prímet. Komolyabb, bő 30 százalékos megugrás következett be a betegségbiztosításoknál is, ebben feltehetően a csoportos biztosítás adózásával kapcsolatos jogszabályváltozások is szerepet játszottak, és szintén jelentős mértékben, mintegy 50 százalékkal nőtt a jogdíjvédelmi biztosítások volumene, igaz viszont az is, hogy ez a szolgáltatás még mindig marginális szerepet vállal a biztosítók forgalmából.