Nem termelik agyon magukat a hazai gázerőművek, de az ősszel nézhetnek – nagy változás közeleg, jobb lesz felkészülni rá
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzinte alig működtek az elmúlt héten a magyarországi gázerőművek, és lustálkodtak a lignitblokkok is. A megelőző héten esetenként még be- belendültek, de csak július első felében tapasztalhattunk naponta több órán át tartó, és nagyobb mennyiségű gázüzemű áramtermelést.
Miért lógatják a lábukat a gázerőművek?
A cikk írásakor (július 27-én) a magyarországi áramtermelés több mint 91 százaléka karbonmentes volt. E villamos energia döntő részét (ebben a sorrendben) az ipari naperőművek, a Paksi Atomerőmű és a szélerőművek adták a Mavir adatai szerint. Az arány még nagyobb lenne a háztáji napelemek (háztartási méretű naperőművek) adatainak a figyelembevételével. Más megközelítésben javítja az adatokat a megújuló, de nem karbonmentes biomasszatüzelés beszámítása. A szélerőművek annyi áramot adtak, mint külön-külön a lignites, a biomasszás és a gázos blokkok.
Az adatok a környezet kisebb terhelése szempontjából mindenképpen kedvezőek, ám csak pillanatnyiak. Éjszaka például csak a Paksi Atomerőmű ad karbonmentes áramot, továbbá a szélerőművek, ha kedvük van. Világgazdaság sorra vette, hogy alapvetően mi magyarázhatja a gázerőművek önmérséklő működését, de azért megkérdezett szakértőt is. Ami kézenfekvőnek tűnik:
- A naperőművek belendülése idején rendkívül alacsony, akár negatív is az áram ára, ilyenkor nem érdemes a gázerőműveket üzemeltetni.
- A piaci feltételeket ronthatja is, ha az adott gázerőmű drágán jut gázhoz.
- A gázerűművek inkább a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában vesznek rész, jó pénzért.
Főszabály: vagy a nap, vagy a gáz
„A gáztüzelésű erőművek és turbinák a magyar elektromos rendszer csodabogarai. Ha minden jó és van elég áramtermelés, akkor nem járnak. Főszabályként pont a napelemekkel ellentétesen működnek: napelemes termelés idején, napsütéses időben a gázerőművek állnak" – válaszolt a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő. Vagyis: amikor lemegy a nap, vagy beborul az ég, akkor a Mavir ezeket a csodabogarakat rántja elő, mert ezekkel tartja egyensúlyban a villamosenergia-rendszer működését.
De van itt egy igazi hungarikum
A hazai gáztüzelésű erőművek és turbinák jellemzően nem a szabadpiacon működnek, hanem a Mavir kiegyenlítő rendszerében. Ezért van az a szakértő magyarázata szerint, hogyha valaki kiszámolja az úgynevezett clean spark-spreadet, vagyis az áram és a földgáz+szándioxid-kvóta különbségét, akkor sokszor azt látja, hogy a gázerőművek pont akkor mennek, amikor e mutató értéke negatív. Ennek a már említett az oka: ezek a gáztüzelésű erőművek nem a versenypiacon vannak leszerződve, hanem a Mavir kiegyenlítő piacán.
Ez azonban hamarosan megváltozik, mert a Mavir is belép a kiegyenlítő energia európai piacára.
(A tervek szerint erre 2026. szeptember 30-án kerül sor.) Amikor a kiegyenlítő piaci is uniós szinten fog működni, megváltozik a magyarországi gáztüzelésű erőművek viselkedése is. Akkor például a horvátországi és általában is balkáni vízerőművek jóval olcsóbban tudják majd kiegyenlíteni a magyarországi áramrendszert, mint a hazai gázos erőművek.
