Az ipari termelés és az infláció a figyelem középpontjában

A nemzetközi események voltak fókuszban az elmúlt héten fontosabb piacbefolyásoló hazai makrogazdasági adat híján. Szerdán az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa a vártnak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatszinteken, és a jegybankárok ismét hangsúlyozták a tartósan laza monetáris kondíciók melletti elkötelezettségüket.

A tengerentúlon pénteken lett volna esedékes a szeptemberi átfogó munkapiaci statisztikák közzététele. A munkapiac állapotának talán legfontosabb mutatóit a Fed is kiemelt figyelemmel követi, így alakulásukból a várható monetáris politikai lépésekre is lehet következtetni. Az adatok közlése azonban az USA részleges kormányzati leállása miatt elmaradt, így e fontos iránymutatás híján hangulat alapú kereskedés volt a hazai piacon.

Kedden teszi közzé a KSH az előzetes augusztusi ipari termelési és külkereskedelmi adatokat. Várakozásunk szerint a lassú gazdasági kilábalás a harmadik negyedévben folytatódott, és a fenti számok fontos információkat nyújthatnak arra vonatkozólag, hogy az ipari export szerepe ebben milyen mértékű volt. Pénteken reggel a szeptemberi fogyasztó inflációs adatok esedékesek. Bár havi szinten – főként szezonális tényezőknek köszönhetően – szeptemberben már emelkedhettek az árak, az éves szintű mutató várakozásunk szerint az augusztusi 1,3 százalékos szinten stagnálhatott. Továbbra is mélyponton van az infláció, és a fogyasztói árak emelkedésének érdemi gyorsulása jövőre sem várható. Ebben fontos szerepe van a „mesterséges” energiaár-csökkentéseknek, illetve a csak lassan javuló belső fogyasztás miatt a keresleti inflációs nyomás hiányának. Az infláció alakulása továbbra sem jelenti akadályát a jegybanki kamatcsökkentések folytatásának. Kérdés, hogy a reálgazdaság monetáris politikai eszközökkel való támogatásának szándéka nem vezet-e középtávon a stabilitási kockázatok emelkedéséhez.