Alkotmánybíróság előtt a K&H ügye is

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a K&H Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a tegnapi tárgyaláson. Az MTI tudósítása szerint végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több paragrafusa alaptörvénybe ütközik, sérti például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Az ítélőtábla indoklása szerint a jogalkotó az eljárási határidők szabályozásával kizárta a bizonyítási eszközök lehetőségét az eljárásból, leszűkítette a bíróság mérlegelési lehetőségeit.

A bíró rámutatott: az eljárásjogi feltételek biztosításának elmulasztása miatt a jogalkotás olyan közvetlen befolyást gyakorolt a magánjogi jogviszony elbírálására, ami összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos elvével. A félnek a polgári perben biztosított rendelkezési jogának korlátozása sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot is – tette hozzá a bíró. Súlyosan sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alkotmányos elvét, hogy a törvényi szabályozás hiányossága miatt kétséges a bíróság érdemi döntésének személyi és tárgyi hatálya – szerepel az indoklásban.

Sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét az állam szerepvállalása a polgári jogviszonyban az igazságszolgáltatás feladatát végző bíróságok előtti eljárásban, hiszen az állam más jogalanyokkal szemben kizárólag szervezetei útján létesít jogviszonyt – mondta a bíró. Az állam absztrakt jogalany, amely minden esetben meghatározott közhatalmi feladatkörében, meghatározott szervezetek útján, alkotmányos keretek között léphet közjogi vagy magánjogi jogviszonyba – emelte ki.

A CIB Bank Zrt. devizaperében pedig november 7-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. Az MTI közölte: a felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és kérte a másodfokú bíróságot, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Bíróságnál. Az ítélőtábla a felperes mindkét indítványát még a tárgyaláson elutasította. A CIB jogi képviselője az elsőfokú ítéletet és a peres eljárás alapjául szolgáló devizahiteles törvényt egyaránt kifogásolta. Véleménye szerint az egyoldalú szerződésmódosítás olyan jogosultság, amely a szerződéskötéskor a felek között fennálló érdekegyensúly fenntartását szolgálja, ám a nyáron elfogadott törvény ezt a lehetőséget teljesen kiüresítette.

Többségben az elutasítások

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 20 ítélet született az MTI adatai szerint, mindegyikben helyben hagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Banknál részlegesen. Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert – az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét – felfüggesztettek azért, mert a bíró már elsőfokon az Ab-hez fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank ügyében fordult Alkotmánybírósághoz.