Vége a ragyogásnak? A laboratóriumi gyémántok ledöntik a trónról a természetes köveket

A gyémántipar elveszítette hagyományos vonzerejének nagy részét, elsősorban a laboratóriumban előállított gyémántok gyors térnyerése és tömeges megjelenése miatt, amelyek olcsó, kiváló minőségű alternatívát kínálnak a természetes kövekhez képest. Ráadásul az Y és a Z generáció is eltávolodott a drágakövektől.

Sok fiatalabb fogyasztó inkább élményekre, utazásra vagy praktikusabb befektetésekre költ, mint borsos árú ásványokra. Az eljegyzési szokások is változnak: egyes párok gyémánt nélküli gyűrűket választanak vagy a pénztárcabarát mesterséges gyémántok felé fordulnak.

Elemzők szerint a laborban készült gyémántok az Egyesült Államok kiskereskedelmi piacának 17 százalékát teszik ki, szemben a 2020-as 3 százalékkal. Piaci részesedésük még nagyobb az eljegyzési gyűrűk kategóriájában, itt a fogyasztók több mint fele vásárolt laborgyémánttal készített eljegyzési gyűrűt.

Sok ékszerész úgy véli, hogy ez a szám csak növekedni fog a jövőben. Az árazás a szintetikus drágakövek mellett szól: 2020-ban egy hibátlan, háromkarátos, mesterséges gyémánt kiskereskedelmi ára körülbelül 28 900 dollár (10 millió forint) volt, ami az idei második negyedévre 3900 dollárra (körülbelül 1,3 millió forint) esett vissza.

Kína termeli a szintetikus gyémántokat

Az ékszerészek által használt szintetikus drágakövek több mint 70 százaléka Csengcsouból, a közép-kínai Henan tartomány központjából származik. Kína gyémántipari fellendülése geopolitikai okokkal magyarázható: Peking és Moszkva viszonya megromlott az 1960-as évek elején, így a Szovjetunió leállította az ipari gyémántok szállítását. 

Mivel a távol-keleti ország nem rendelkezik saját készletekkel, ezért a gyártás felé fordult és 1963-ban előállította első laboratóriumi gyémántját. Az 1980-as évekre az iparág meggyökeresedett Henan tartományban, a több mint 12 milliós Csengcsou a kínai gyémántipar központjává vált. 

A kezdetben csak ipari felhasználásra szánt, laboratóriumban előállított gyémántok több mint egy évtizeddel ezelőtt megjelentek az ékszeriparban, majd az elmúlt években letarolták az ékszerek piacát. Kína több előnnyel rendelkezik a területen:

• A kínai mérnökök által kifejlesztett gépek olcsóbbak és hatékonyabbak.
• Kínában az ipar olcsóbban jut áramhoz, mint Európában, ami azért fontos, mert a mesterséges gyémántok előállításához rengeteg energia szükséges.

Ennek köszönhetően Peking előnyét egyelőre nem veszélyezteti senki. Azt fontos megemlíteni, hogy a Kínában előállított drágakövek az indiai Szúratba kerülnek, a világ gyémántcsiszolási fővárosába. Innen a gyémántokat kereskedelmi központokba szállítják, például Antwerpenbe vagy Dubajba.

A szintetikus drágakövek felfutását megsínylették a nagy múltú, gyémántbányászattal és -értékesítéssel foglalkozó cégek. Például az Anglo American birtokában lévő De Beers gyémánttermelése az idei második negyedévben 36 százalékkal, 4,1 millió karátra csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest. A cég a második negyedévben 7,6 millió karát gyémántot értékesített, kevesebbet a tavalyi második negyedévi 7,8 millió karátnál.