Nem tudnak lejönni a jegybankokról a tőzsdék

Nagy rali bontakozott ki a világ tőzsdéin, miután az ECB-stimulus bővítését kilátásba helyező Draghi-nyilatkozat után a kínai jegybank kamatcsökkentésről határozott. A befektetők most a Fedtől várják, hogy újabb lökést adjon a tőzsdéknek, és 2015 ne legyen elvesztegetett év.
Ismét megkapták azt a mankót a globális piacok, amely az elmúlt években legfőbb támaszuk volt: az elmúlt héten a nagy jegybankok közül kettő is élénkítő lépéseket tett, vagy helyezett kilátásba.

A kínai jegybank pénteken kamatot csökkentett, és mérsékelte a banki kötelező tartalékrátát, az ECB elnöke pedig szerdán jelezte, hogy decemberben felülvizsgálhatja kötvényvásárlási programját, akár annak volumenét vagy időbeli kiterjedését. A hatás nem is maradt el, a tőzsdék raliznak, a dollár pedig nagyot erősödött az elmúlt napokban.
Augusztusban már úgy tűnt, hogy a piacok magukra maradnak.

Egyre közeledett a Fed szeptemberi kamatemelési döntése, és ezzel párhuzamosan egyre többen vonták kétségbe, hogy a kínai monetáris politika képes lesz megbirkózni a gazdaság egyre fenyegetőbb lassulásával. A Fed végül nem emelt, az időközben megjelent kínai adatok pedig vegyesen alakultak, és az ottani tőzsdék stabilizálódni tudtak. Az alapkezelők viszont már világszerte fedezékbe vonultak, szeptemberre jelentősen csökkentették részvénykitettségüket, így októberben, miután nem jöttek újabb rossz hírek, a tőzsdéken számottevő felívelés kezdődött.

A világ legfontosabb indexe, az amerikai S&P-500 1867 pontos augusztusi mélypontjáról (amelyet szeptember végén még egyszer megközelített) 200 pontot tudott emelkedni, ami 11 százalékos ugrást jelent. Az augusztusi pánikban legjobban megütött index, a német DAX pedig csaknem 15 százalékkal van magasabban szeptember végi mélypontjánál.
Az ECB és a kínai jegybank lépéseit követően mindenki Amerikára figyel. Janet Yellen Fed-elnök decemberben emelni szeretne, a szavazó FOMC-tagok közül azonban már ketten is a kivárás mellett érvelnek. Ugyan a piaci konszenzus egyre inkább jövőre várja az első kamatemelést, az elemzők sem egységesek annak megítélésében, hogy Mario Draghi lépése milyen irányba nyomja az amerikaiakat.

A hüvelykujjszabály szerint az, hogy a dollár ismét erős szintre került az ECB-komment hatására – 1,15-ről 1,10-re esett az euró-dollár keresztárfolyam egy hét alatt –, és az ECB decemberi lépése ezt még fokozhatja, rontja az amerikai gazdaság kilátásait. Így ez az emelés elhalasztását erősíti. Figyelemre méltó ellenvéleményt fogalmazott meg azonban Ethan Harris, a Bank of America/Merrill Lynch vezető közgazdásza. Szerinte az Európából érkező negatív hatást bőven ellensúlyozza, hogy az ECB stimulusa miatt csökkenhetnek az amerikai kötvényhozamok, és emelkedhetnek a részvényárak.

Ezért a Fedet szerinte bátoríthatják Draghi szavai. Közben az éppen zajló amerikai gyorsjelentési szezontól semmi jó nem várható: a legfrissebb konszenzus szerint a vállalatok nyeresége 3,8, árbevételük pedig 3,5 százalékkal csökkenhetett. Az augusztusi zuhanás során súlyos veszteségeket szenvedett befektetési alapok most abban bízhatnak, hogy a ralit a jegybanki lépések – ha nem is ilyen ütemben, de – tüzelik tovább. Ha az kitart november végéig, idei teljesítményük mégsem lesz olyan katasztrofális, mint ahogy a negyedév kezdetén gondolták.