Egyelőre csak átmeneti támaszt adott a lírának a török jegybank szerda esti elkeseredett kamatemelése. Mivel az alapkamatot politikai okokból – Recep Tayyip Erdogan elnök miatt – nem emelheti a szervezet, az úgynevezett késői likviditási ablak rátáját módosította 13,5 százalékról 16,5 százalékra, a központi bank ezen a szinten finanszírozza a bankrendszert. A lépés nem igazán nyugtatta meg a piacokat, a líra ugyan percek alatt több mint 6 százalékot erősödött, de nem sokkal később ebből vissza is adott 3 százalékot.
Hasonló utat jártak be a fejlődő piaci devizák: a kelet-közép-európai régióban a zloty és a korona is kilengett, a forint 318,2-es keresztárfolyamig erősödött, majd a 320-as szint közelébe gyengült. Az államkötvénypiacnak jót tett a lépés, majdnem 70 bázispontot csökkent a 10 éves török hozam, a befektetők vélhetően a jövőbeli inflációval kapcsolatos várakozásaikat mérsékelték.
Az emelést korábban kellett volna meglépni, esetleg nagyobb mértékben – mondta a Világgazdaságnak Boér Levente. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ugyanakkor nem szabad abból kiindulni, hogy gyorsan visszagyengült a deviza, a lépés középtávon akár sikeres is lehet. Ennek feltétele, hogy a körülmények megfelelők legyenek: akár a nemzetközi piaci helyzet változása, akár a török jegybank és kormányzat megváltozó kommunikációja, akár egy átfogó gazdaságpolitikai reform bejelentése segíthet.
Bizonytalan, merre halad tovább a líra, az azonban nem tűnik valószínűnek, hogy a jegybank a következő, június 7-i ülése előtt hozzányúlna bármelyik kamatlábhoz. Boér szerint a hozamszint csökkenése nem feltétlenül azt mutatja, hogy a befektetők sokkal optimistábbakká váltak volna. A 14,3 százalék körüli 10 éves hozam még a jegybanki célt jóval túllépő, 10 százalékos jövőbeli inflációval számolva is 4,3 százalék körüli reálhozamot ígér, ami historikusan elég magasnak számít a török eszközök esetén, és a többi fejlődő piaccal összevetve is.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
