BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Vigyázat, tőzsdei buborék, felkészülés az elkerülhetetlenre

A stratégiai kérdés nem az, hogy lesz-e részvénypiaci korrekció. Ez a tőkepiacok sajátja előbb vagy utóbb, de el nem kerülhető. A tőzsdei portfóliók felépítése és diverzifikálása azonban kulcsfontosságú.

Valósággal a lehetetlent kísérli meg, azaz a tőzsdei rali végét próbálja előre jelezni Dario Perkins, a TS Lombard stratégája When will the AI bubble burst?* (Mikor fog kipukkadni a mesterséges intelligencia lufija?) című novemberi összefoglalójában. 

tőzsdei buborék
Szállnak a tőzsdei buborékok, de mikor pukkadnak ki? / Fotó: Shutterstock

A tőzsdei buborékok különös ismertetőjegyei

Úgy véli, a korábbiaknál lényegesen intenzívebb részvénypiaci emelkedéseknek általában egy idő után már nincs fundamentális okuk, és egyszerűen buborékká válnak.

Perkins a múltba tekintve hangsúlyozza, a tőkepiaci buborékok legfontosabb ismertetőjegye, hogy először mindig megjelenik egy nagy, áttörő technológiai narratíva: például a vasút a 19. században, az internet a kilencvenes években, ma pedig a mesterséges intelligencia (MI). 

Ezt általában egy túlzott beruházási hullám követi: a dotkomkorszakban optikai hálózatokat építettek kétszer akkora kapacitással, mint amit a piac valaha igényelt. Ma pedig a technológiai óriások rekordösszegű adatközpont- és GPU-beruházásokat (a képernyőn a képeket, videókat és 3D-s grafikákat megjelenítő grafikus feldolgozóegység) finanszíroznak, egyelőre erősen bizonytalan profitok reményében. 

Perkins szerint a buborék egyik különösen árulkodó jele az úgynevezett „vendor financing”, amikor az eladó gyakorlatilag saját vevőit hitelezi. 

Párhuzamot von a jelenkor és a kilencvenes évek vége között, amikor a Cisco és a Lucent finanszírozta a túlméretezett hálózatokat. Arra figyelmeztet, hogy ma a csipgyártók és a felhőcégek is egyre több előre fizetett, visszabérlési vagy ehhez hasonló konstrukciós finanszírozást alkalmaznak. A cash-flow-előrejelzések pedig távoliak és ellenőrizhetetlenek.

A kétezres években is milliárdokat értek az olyan webportálok, amelyeknek alig volt bevételük.

A buborék tetőzése felé közeledve Perkins értékelése szerint így alakul ki az euforikus „this time is different”, azaz „ezúttal más a helyzet” hangulat. A befektetők meggyőzik magukat, hogy a régi értékelési szabályok már nem érvényesek – éppúgy, mint a tulipánmánia, a 2000-es technológiai lufi vagy a 2021-es kriptorali csúcsán. 

A történelem leghírhedtebb tőkepiaci buborékjai
 

Ezzel párhuzamosan megjelenik a késői lakossági, a tömeges kiskereskedői beáramlás, jellemzően már a csúcson.

Kulcsfontosságú pillanat egy ilyen folyamatban, amikor a buborékban érintett vállalatvezetők részéről felerősödnek a bennfentes eladások, illetve a kreatív könyvelési megoldások. 

Michael Burry: trükköznek a gigászok 

Michael Burry, a 2008-as pénzügyi válságot előre jelző befektető néhány napja a nagy felhő- és MI-infrastruktúra-cégeket pont egy ilyen gyakorlattal vádolta meg. Úgy látja, hogy ezek a vállalatok mesterségesen növelik a profitjukat azzal, hogy meghosszabbítják eszközeik „hasznos élettartamát”, ami alacsonyabb amortizációs költséget eredményez.

A fenti mintázatok a tanulmány szerint ma több helyen is felismerhetők az MI-szektorban. 

Ez nem feltétlenül jelenti a lufi azonnali kipukkanását, de a környezet egyre inkább emlékeztet a korábbi buborékok érett fázisára.

Perkins úgy látja, a legtöbb befektető hibázik, amikor valamilyen „egyszerű mérőszámmal” próbálja előre jelezni az összeomlást: a Buffett-mutató, CAPE, P/E, piaci kapitalizáció a GDP-hez viszonyítva önmagában nem elég.

A hét piros zászló, jön az ostoba pénz

A szerző inkább a viselkedési minták elemzését tartja hasznosnak, és hét „piros zászlónak” nevezett jelzést azonosít, amelyek jellemzően a buborék csúcsa körül tűnhetnek fel:

  • a hirtelen szigorodó monetáris politika; 
  • a nagy sztorirészvények profitvárakozásai nem teljesülnek; 
  • az erősödő bennfenteseladások; 
  • az elszaporodó csalások és kreatív könyvelés; 
  • a saját vevők hitelezése; 
  • a „dumb money” (buta pénz), azaz a lakossági tőke kései fázisú és tömeges belépése; 
  • végül a forgalom kifulladása. 

Perkins szerint egy azonnali, 1929- vagy 2008-szintű összeomlás valószínűsége még alacsony, bár több „zászló” már sárgán figyelmeztet, ezért egy komoly, de kezelhető részvénypiaci korrekciót lát valószínűnek. 

Szerinte az MI-boom a történelmi buborékokhoz képest még a kevésbé veszélyes, alacsonyabb tőkeáttétellel működő kategóriába tartozik. Ha a lufi a következő 12–18 hónapban leereszt, a szerző legfeljebb egy enyhe amerikai recessziót tart valószínűnek.

Úgy véli, hogy az igazi rendszerkockázat akkor épülne fel, ha az MI-őrület még éveken át tartana, és a finanszírozás áttolódna a tőkeáttételes privát hitelpiacokra.

A túlértékeltség még nem vet véget a ralinak, ám a kulcs a diverzifikáció

A pénzügyi piacokon a túlértékeltség önmagában ritkán jelenti a rali azonnali végét. A dotcomlufi idején olyan tekintélyek, mint Alan Greenspan, Ray Dalio vagy Peter Lynch is figyelmeztettek a túlzott optimizmusra, mégis még évekig drágultak a technológiai részvények.

A stratégiai kérdés azonban nem az, hogy lesz-e korrekció. Ez a tőkepiacok sajátja előbb vagy utóbb, de el nem kerülhető. A portfóliók felépítése és diverzifikálása a kulcs. 

Az MI-részvényekkel – melyek jellemzően ciklikus, növekedésorientált, kitettséget jelentenek – eddigi megfigyelésem alapján alacsonyabb korrelációt általában a defenzívebb, reáleszköz- és kamatkitettségű instrumentumok mutatnak.

  • Ilyenek lehetnek például az infrastruktúra-alapok, a szabályozott közműcégek, a hosszú távú bérleti szerződésekkel rendelkező, nem technológiavezérelt ingatlanok vagy a REIT-ek (ingatlanbefektetési társaságok) és az inflációkövető állampapírok.
  • Ide sorolhatók a rövidebb lejáratú, jó minőségű államkötvények és a befektetési minősítésű, rövidebb lejáratú vállalati kötvények is, amelyek tipikusan szintén védettebbek.
  • Bizonyos védelmi, egészségügyi, alapfogyasztási részvényszektorok is alacsonyabb korrelációt hozhatnak az MI-szupersztárokkal, de ezek továbbra is részvénypiaci béta-kitettségnek számítanak. 
  • Speciális helyzetben van most az arany, melynek mozgása külön cikket érdemelne. Önmagukban magas kockázatot hordoznak, de sokszor épp a részvénypiaci mozgásokkal ellentétes irányba tudnak haladni a trendkövető CTA/managed futures (árupiaci tanácsadók által kezelt határidős ügyletek) stratégiák, valamint a macrohedge (makrofedezeti) alapok.

A múltbeli mozgások azonban nem jelentenek előrejelzést a jövőre vonatkozóan, és most különösen ajánlott a körültekintő és diverzifikált portfólióépítés.

*Forrás: Perkins, Dario: „When will the AI ‘bubble’ burst?”. GlobalData TS Lombard Macro Picture, 2025. november 6.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.