Kijev bízik a valutaalap jóindulatában
Ukrajna továbbra sem siet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásainak végrehajtásával, és ez nem véletlenül van így – véli Julija Szamajeva makrogazdasági elemző. A szakértő úgy látja, az Ukrán Nemzeti Banknál és Petro Porosenko államfő hivatalában is úgy számolnak, hogy az IMF akkor is utalja Ukrajnának az újabb hitelrészletet, ha Kijev nem teljesíti a két legfontosabb kérését: a korrupcióellenes bíróság felállítását és a lakossági gázár liberalizációját.
Kormányzati hírforrásokra hivatkozva Szamajeva elmondta, annak ellenére, hogy Ukrajna az IMF második legnagyobb adósa, sem a kormányban, sem a parlamentben nem történik semmi a viszony rendezése érdekében. Az ukrán illetékesek úgy gondolják, hogy a valutaalap nem hagyja hitelsegély nélkül Kijevet, mert tudja, akkor képtelen lesz visszafizetni hatalmas külső adósságait. Például csupán az IMF-nek 11,9 milliárd dollárral tartoznak. Kijev csak idén 2,5 milliárd dollár új hitelt szeretne felvenni a külső piacokról, a következő két évben pedig újabb 4 milliárdot. Ezekre azért van szüksége, hogy törleszteni tudja korábban felvett hiteleit. Ha az IMF felfüggeszti együttműködését az ukrán kormányzattal, az nagyon rossz jelzés lenne a pénzpiacoknak, és nehezebbé válna a pénzfelvétel, noha Kijev már tavaly is viszonylag magas, 7,3 százalékos kamattal jutott új forrásokhoz.
Nem sok bizakodásra ad okot a jegybank prognózisa sem, amely szerint az államháztartás hiánya elérheti a GDP 2,6 százalékát, a gazdasági növekedés pedig aligha haladja meg a 3 százalékot. További problémát okozhat a belső piacokon fellépő valutahiány, ami abból adódik, hogy az ukrán behozatal nagymértékben meghaladja a kivitelt, s noha a kormány szándékai szerint az idén csökkenhet a különbség, azért így is jelentős marad. A gondokon némileg tompíthat a több millió kivándorolt ukrán vendégmunkás, akik 2017-ben 9,5 milliárd dollárt küldtek haza, enyhítve az 5 milliárd dollárt meghaladó külkereskedelmi deficitet.
