Kiszámolták, Merkel mama sírva fakadhat: a migránsok fejenként 150 millió forint veszteséget okoznak
A jelenlegi folyamatok alapján Európa munkaerőpiaca történelmi átalakulás előtt áll. A Joint Research Center előrejelzése szerint – a migrációval együtt számolva – 2070-re a munkaerő-állomány 20 százalékkal, mintegy 42,8 millió fővel csökkenhet.
Ez a folyamat Magyarország szempontjából sem közömbös: az uniós gazdaság állapota, a munkaerőpiaci trendek és a migrációs nyomás közvetlenül hat a régió növekedési kilátásaira. A demográfiai számok egyértelműek: az Európai Unió (EU) népessége 2026 körül 453 millió főn tetőzhet, aztán csökkenés indul, majd az évszázad végére 420 millió főre eshet vissza, és az átlagéletkor 44,4 évről 50,2 évre nő 2100-ra. Az előrejelzések szerint ez a növekedés mind a férfiak, mind pedig a nők esetében bekövetkezik: a férfiak esetében 6,2 évvel, míg a nőknél 5,6 évvel emelkedhet az átlagéletkor.
Közben a munkaképes korúak aránya is visszaesik: 2022-ben még 59 százalék volt a 20–64 évesek aránya, 2100-ra ez 50 százalékra csökkenhet.
Ez a nyugdíjrendszerekre is komoly nyomást helyez, és hosszabb távon akár a jelenlegi felosztó-kirovó modell átalakulását is kikényszerítheti.
Sokba kerül a migráció: százezer eurós költségek és milliárdos állami terhek
A migráció gazdasági hatása erősen függ attól, milyen célból érkeznek a bevándorlók – vizsgálta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A kutatások szerint: a munkavállalási célú bevándorlók életpályájuk során pozitívan járulnak hozzá a költségvetéshez, ezzel szemben a menedékkérők átlagosan mintegy 400 ezer euró (150 millió forint) nettó hiányt okoznak fejenként. Ez a különbség főként az alábbi tényezőkből adódik:
- a szociális ellátások,
- a nyelvi képzések és a munkaerőpiaci integráció költségei
- és az alacsony foglalkoztatottság.
Konkrét országpéldák is alátámasztják a terheket:
- Ausztriában a migráció 10 év alatt 21,6 milliárd eurós negatív egyenleget okozott.
- A menedékjogot kapott migránsoknak csupán 45 százaléka dolgozik.
- Hollandiában az afrikai és közel-keleti migráció évi 27 milliárd euró költséget jelentett (2015–2019 között).
A fajlagos költségek is jelentősek: egyes csoportok esetében akár 625 ezer euró per fő költség is megjelenik. Ezzel szemben a fejlett országokból érkező bevándorlók pozitív nettó hozzájárulást adnak a gazdasághoz – derült ki a kutatásból.
Munkaerőpiac és integráció: tartós különbségek
A gazdasági hatás egyik kulcskérdése az integráció sikeressége. Az adatok szerint azonban jelentős különbségek maradnak fenn:
- az EU-ban a bevándorlók több mint egyharmada alacsony végzettségű,
- a nem EU-s állampolgárok 34,2 százaléka túlzsúfolt lakásban él, szemben a hazaiak 13,7 százalékával,
- a bevándorló háztartások 21 százaléka jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra költi, míg ez a hazaiaknál 7,8 százalék.
A foglalkoztatásban is jelentős az eltérés:
Belgiumban az őshonos lakosság foglalkoztatottsága 77,1 százalék, az első generációs bevándorlóknál 64 százalék, a második generációnál már csak 57,8 százalék.
A munkanélküliségi különbségek tartósak, és a bevándorlók munkaerőpiaci jelenléte összességében gyengébb – áll a jelentésben.
A bérhatások vegyesek: míg az alacsony képzettségű szegmensekben bérnyomás alakulhat ki, miközben a magasabb képzettségű hazai munkaerő relatív előnybe kerülhet. A gazdasági teljesítményre gyakorolt hatás sem egyértelmű:
- rövid távon a migráció növeli a GDP-t, főként a fogyasztáson keresztül,
- azonban egy vizsgálat szerint a hatás az első év után gyorsan csökken.
Ennek oka, hogy az alacsonyan képzett munkaerő gyorsan felszívható, de a magas hozzáadott értékű szektorokba már nehezebben integrálható, így a növekedési hatás tartóssága korlátozott marad. Az elemzés adatai alapján a migráció gazdasági mérlege erősen differenciált:
- jelentős munkaerőhiányt kellene kezelnie Európának,
- több tízmilliós munkaerő-fogyás várható,
- százezer eurós költségek jelennek meg fejenként egyes csoportoknál,
- országos szinten tízmilliárd eurós terhek keletkeznek.
A kutatás legfontosabb következtetése, hogy a migráció nem önmagában jelent megoldást a demográfiai problémákra. A gazdasági hatás attól függ, hogy milyen összetételű a bevándorlás, és mennyire sikeres az integráció – enélkül a folyamat könnyen nettó költséggé válhat az európai gazdaságok számára.
