Lezajlott a zöldforradalom Európában – hol tart ebben Magyarország
2024-ben az Európai Unióban felhasznált villamos energia majdnem felét (47,5 százalék) megújuló forrásokból állították elő – derül ki az Eurostat januárban publikált adataiból. Ez az arány egyetlen év alatt 2,1 százalékponttal emelkedett. Húsz év alatt pedig majdnem a háromszorosára nőtt, hiszen 2004-ben még mindössze 15,9 százalék volt a zöldenergia részaránya az áramtermelésben.
Megújuló energiatermelés
Európában a megújuló energiatermelés legnagyobb részét (38 százalék) a szélenergia tette ki 2024-ben, a második helyen állt a víz 26,4 százalékkal, míg a harmadikon a napenergia 23,4 százalékkal. A leggyorsabban növekvő terület a napenergia volt az elmúlt években, 2008-ban még mindössze 1 százalék volt a részaránya a megújuló energián belül is, azóta 7,4 terrawattóráról 304 terrawattórára emelkedett a kapacitása.
A megújuló energia termelésében Ausztria jár az élen, ahol a felhasznált áram 90 százaléka már zöld forrásból – jórészt vízenergiából – származott 2024-ben is. Alig maradt el mögötte Svédország 88,1 százalékkal és Dánia, ahol a 80 százalékot közelítette az arány.
Az energiaforrásokat illetően jellemzően a földrajzi-természeti adottságok voltak meghatározók, a dánoknál például már a szélenergia volt túlsúlyban. A legalacsonyabb arány Máltán volt, ahol a felhasznált villamos energia mindössze 10,7 százaléka származott megújuló forrásból, Csehországban 17,9 százalék volt ez az arány, míg Luxemburgban 20,5 százalék. Őket követte Magyarország és Ciprus egyaránt 24,1 százalékkal, vagyis mindössze három olyan uniós tagállamban volt alacsonyabb a megújulók aránya, mint nálunk, az áramfelhasználásban.
Abban vagyunk jók, amiben tudunk
Bár a statisztika első ránézésre nem fest jól, egyáltalán nem ilyen borús a kép a magyar piacon. A magyar megújulótermelés egyértelműen a napenergiára épül, egy 2025. szeptemberi adat szerint mintegy 90 százalékát adja a 9 gigawattos hazai kapacitásnak. Ezzel pedig hazánk napenergia-kapacitás tekintetében nem csak Európát előzte meg. Tavaly az Ember Energy publikált egy tanulmányt, mely szerint
2024-ben Magyarországon a teljes villamosenergia-termelés majdnem negyedét már a napenergia adta, amivel a vizsgált országok között – Spanyolországot megelőzve – első helyen álltunk.
2025 első fél évére ez az arány tovább emelkedett 30 százalékra, ami több mint háromszorosa a globális átlagnak.
Mindemellett van potenciál a szélenergiában is, melynek kapcsán Magyarország klímastratégiája az 1000 megawatt kapacitást célozza meg 2030-ig. Ami viszont a vízenergiát illeti, a már említett földrajzi tényezőket figyelembe véve nálunk viszonylag nehéz nagy mennyiségben erre kapacitásokat építeni.
Összességében tehát, hiba lenne azt gondolni, hogy Magyarország keveset tett a megújuló energiatermelés terén, a helyi sajátosságokat figyelembe véve abban vagyunk jók, amiben tudunk.
A következő lépés: hatékony energiatárolás
De mi lesz a jövő? Meddig lehet fokozni a napenergia-termelést? Az elmúlt hónapokban már látszanak annak jelei, hogy kezd tetőzni a hazai napenergia-felfutás. A fejlesztések még folytatódnak, a növekedés kitart, de már szerényebb ütemben, mint a korábbi években. A figyelem most egyre inkább az energiatárolás felé fordul, ebben még a nagy robbanás előtt vagyunk. Az energiatárolók terjedését segítik a kormányzati programok is, a lakossági és az ipari felhasználók esetében is futnak olyan pályázatok, melyek ezt az ügyet támogatják.
A zöldforradalom első hulláma mostanra talán lecsengett, de a növekvő igények miatt egyre több villamos energiára lesz szüksége a gazdaságnak a világon szinte mindenhol. A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint 2035-ig évente közel ezer terrawattórával nő az energiaigény, 2050-ig pedig megduplázódik. Ebben egyaránt szerepet játszik az ipar és a háztartások növekvő fogyasztása, a szükséges villamos energia előállításában pedig kulcsszerepet kapnak a megújuló források.
Ugyanakkor a zöldenergia ilyen mértékű megjelenése a piacon egy sor új kihívás elé állítja az országokat. Egyre fontosabbá válik például az időjárás-előrejelzések pontossága, hiszen az alapjaiban befolyásolhatja az energiatermelést. Emellett megnőtt az árak ingadozása akár napon belül is, megjelentek a negatív energiaárak azokban az időszakokban, amikor többlettermelés van. Ez is rámutat a tárolás szükségességére, hiszen ezeket az ingadozásokat gazdaságosabban ki lehet simítani akkor, ha később is fel tudjuk használni a megtermelt áramot.
A megújuló termelés azonban az energetikán túl is rejteget kihívásokat, mégpedig a körforgásos gazdaság terén.
Mivel az elsőként telepített panelek rövidesen elérik 20-25 éves élettartamuk végét, jelentősen megnő a miattuk keletkező hulladék mennyisége. Becslések szerint az EU-ban 2030-ig 1-3 millió tonna napelemhulladék keletkezik, 2050-ig pedig ennek tízszerese. Ezt a mennyiséget figyelembe véve csak ipari méretű, teljes körforgásos megoldásokban lesz érdemes gondolkodni a hulladék kezelését és az értékes anyagok visszaforgatását illetően is. Magyarországon jelenleg erre nincs technológia, de még a régióban is gyerekcipőben jár, azonban a következő években foglalkozni kell a kérdéssel.
A szerző további cikkei
Vélemény cikkek
