Megtévesztők a kedvező gazdasági mutatók

Az ukrán állami statisztikai hatóság összesítése szerint az első negyedévben 3,1 százalékos volt a GDP-növekedés, miközben a jegybanki prognózis csupán 2,3 százalékról szólt. Volodimir Hrojszman miniszterelnök a vártnál jobb számok láttán azonnal emelte a tétet, s kijelentette: a cél az év végére elérni az

5 százalékos GDP-bővülést. Szerinte ez garantálhatná, hogy 4 ezer hrivnya fölé emelkedjen a minimálbér, s hogy az átlagbér a mostani 8 ezerről 10 ezer hrivnyára nőjön, ami 332 dollárnak felelne meg.

Eredetileg az Ukrán Nemzeti Bank és a kormány is 3,5 százalékos növekedést vár 2018-ban, s ugyanez a prognózis a legfőbb nemzetközi hitelminősítők esetében is. Ugyanakkor Olekszandr Ohrimenko elismert ukrán közgazdász hangsúlyozza: a 3 százalék körüli mutatókkal csak 2020 után éri el az ukrán gazdaság legalább a 2013-as, az Euromajdan előtti állapotokat. Szerinte a földpiac megnyitása nélkül esélytelen a gazdaság gyors beindulása.

Jelentősebb javulásra a mostani gazdaságpolitikai modell mellett semmi esély nem kínálkozik – mondta az Ukrán Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója. Olekszandr Honcsarov szerint ennek több oka is van. Az egyik a hitelpolitika, amely gúzsba köti a vállalkozói élet szereplőit. Ukrajnában 17 százalékos a jegybanki alapráta, a bankok pedig 25 százalékos kamattal kínálják hiteleiket, miközben Európa sok országában átlagosan

3 százalék körüliek az elérhető hitelkonstrukciók.

Az első negyedévi jobb mutatókat nagyon banális okokkal magyarázta. Az ukrán GDP legnagyobb arányát, egyötödét a kis- és nagykereskedelem teszi ki. Utána jön 15 százalékkal az ipar, 11 százalékos részaránnyal az agrárium, 10 százalékkal követi az építőipar és a szolgáltatások piaca. Ha pedig jobban megnézzük 2018 első három hónapját, azt látjuk, hogy a nagykereskedelem 8,2 százalékkal, a kiskereskedelem pedig 7,6 százalékkal nőtt, az ipar csupán 2,4 százalékkal, míg a mezőgazdaság eleve zsugorodott. Ez idő alatt 3 milliárd dollár áramlott be az országba, nagy része a vendégmunkásoktól, akik tavaly

9 milliárdot meghaladó dollárt küldtek haza. Az első negyedévben hazaküldött pénzből 1,8 milliárd dollárt hrivnyára váltottak, amit aztán vásárlásokra költöttek, úgyhogy voltaképp csak ennek tudhatók be a javuló számok, amelyek mögött semmilyen átgondolt, következetes gazdaságpolitika nincs. A szakértő azt is a kijevi kabinet szemére vetette, hogy miközben a vártnál jobb GDP-növekedést hangsúlyozza, arról nem tesz említést, hogy ugyanezen időszakban 14 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Azaz a kormány a hrivnya devalvációjával próbál válaszolni a gazdasági kihívásokra. Honcsarov azt is kritizálta, hogy országa az EU-val megkötött szabadkereskedelmi egyezményt sem tudja kellően kihasználni.