Jelentősen, 625 bázisponttal 24 százalékra emelte tegnap az alapkamatot a török jegybank, így próbálva elejét venni a líra további gyengülésének. A lépés az elemzői várakozásoknak megfelelt, bár korábban több szakértő kételkedett abban, hogy a Recep Tayyip Erdogan irányítása alatt álló szervezet politikai okokból meg meri-e lépni a kamatemelést.
Az államfő ugyanis még egy órával a döntés előtt is kritizálta a magas kamatkörnyezetet, és csökkentést sürgetett.
A lépés a piacot – legalábbis átmenetileg – felélénkítette, a líra percek alatt közel 5 százalékot erősödött a dollár és az euró ellenében is, a vezető török részvényindex, a BIST 100 pedig 2 százalékot ugrott. A fejlődő és feltörekvő piacokat is megmozgatta a lépés, a kelet-közép-európai régió devizái a líra mozgását követve erősödtek a kamatemelés után: a forint az euróval szembeni 324-es keresztárfolyam alá csúszott.
A jegybank a befektetők megnyugtatása érdekében hangsúlyozta: ha szükséges, tovább szigorítják a monetáris körülményeket. A központi bank továbbá átalakíthatja a rendkívül bonyolult kamatmixet is. Ennek első lépése lehet, hogy az egynapos helyett a továbbiakban egyhetes repoaukciók keretében fog likviditást nyújtani.
Rövid távon biztosan segít a helyzeten az emelés, de a válságkezeléshez ennél több kell
– közölte kérdésünkre Boér Levente. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója emlékeztetett: az ankarai kormány jövő héten mutatja be azt a költségvetési tervet, amellyel egyensúlyba szeretné hozni az államháztartást. Erdogan azt ígérte, beruházásokat halasztanak el, és csökkentik a kiadásokat: visszafogják a prociklikus gazdaságpolitikát, hisz a piacot a költségvetés várható pályája is érdekli – ismertette a szakértő.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
