A feldolgozóipar dominálja a hitelpiacot

A múlt év sem hozott jelentősebb átalakulást a vállalati hitelportfólió ágazati összetételében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a három legnagyobb ágazat – a feldolgozóipar, az ingatlanügyek és a kereskedelem – sorrendje nem, súlya pedig minimálisan módosult 2019-hez képest. A legjelentősebb területnek változatlanul a feldolgozóipar számít a magyar vállalati finanszírozási piacon 24,9 szá­zalékos részesedéssel, ami meg­egyezik az egy évvel korábbival. Szin­tén a 12,8 százalékos piaci állo­mánynövekedési átlagot hozta az ingatlanügyek területe, amelynek részesedése 20,5 százalék környékén maradt. A kereskedelem és járműjavítás részesedése viszont a 2019. végi 16,6-ről 16,3 százalékra csökkent, miután itt „csak” 10,7 százalékkal nőtt az MNB által kimutatott hitelállomány.

A szerényebb részesedéssel rendelkező ágazatoknál viszont már látszanak elmozdulások a 2019-es adatokhoz képest. A mezőgazdasági cégek hitelállománya például majdnem egyötödével, 464,2 milliárd forintra ugrott egy év alatt, a teljes a portfólióban mért súlyuk is 4,7-ről 5 százalékra nőtt. (Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszeripari terület nem tartozik ide, azt a feldolgozóiparon belül tartja nyilván az MNB.) Hasonlóan erős, 19,1 százalékos bővülést ért el tavaly az építőipar, amelynek a hitelállománya már megközelítette az 560 milliárd forintot, 6 százalékos piaci súly mellett. A tavalyi növekedési rekord viszont a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz kötődik, ahol a hitelállomány csaknem harmadával, 287,7 milliárd forintra duzzadt. Ennek megfelelően az ágazat részesedése már 3 százalék felett járt decemberben, miközben 2019 végén még 2,6 százalékot tett ki. Lefelé lógott ki a sorból a szállítmányozás, raktározás területe: a gyakorlatilag stagnáló hitelállomány mellett 5,5-ről 4,9 százalékra olvadt egy év alatt a részesedése.

Az egyes ágazatoknál látható mozgásokat viszont érdemes kellő óvatossággal kezelni a tavaly március óta élő hiteltörlesztési moratórium miatt: nagyok lehetnek ugyanis a különbségek a felfüggesztés lehetőségével élő cégek arányában, ami erősen torzíthatja az adatokat. Jó példa erre a szálláshely-szolgáltató és vendéglátási ágazat, ahol a cégek többsége feltehetően most is kihasználja a moratórium lehetőségét. Az MNB adatai szerint tavaly 12,8 százalékkal növekedett a vállalati hitelállomány Magyarországon, december végén elérte a 9363 milliárd forintot. A dinamikus növekedésben ugyanakkor szerepet játszott a moratórium hatása is. A hitelállomány több mint háromnegyede már éven túli lejáratú volt decemberben, miközben a folyószámlahitelek súlya a 2019 végi 17,4-ről a múlt év végére 12,4 százalékra csökkent. Érdekes ugyanakkor, hogy a céges devizahitelek aránya tavaly érezhetően csökkent a vállalati portfólióban, és decemberre alig több, mint 40 százalékot tett ki.