November óta száguld a bécsi ATX index

Remekül kezdte az idei évet a bécsi tőzsde, amelynek vezető indexe, az ATX tavalyi záróértékéhez képest múlt csütörtökig 15 százalékkal, 3197 pontig emelkedett, azaz a járvány első hulláma idején 1600 pontig zuhanó mutató mára elérte pandémia előtti szintjét. Pedig Ausztriában igazából csupán november közepén kezdődött a visszapattanás, egy hónappal később, mint például Budapesten. A tőzsde vezérigazgatója, Christoph Boschan a nagyfokú volatilitást egy interjúban azzal magyarázta, hogy az indexet alkotó húsz cég között sok a gazdasági ciklusoknak erősen kitett társaság.

Ilyen konjunktúraérzékeny cég Ausztria egyik legnagyobb kapita­lizá­ciójú vállalata, az OMV is, amelynek ráadásul az elektromos autózás előretörése miatt a Molhoz hasonlóan szinte teljesen profilt kell váltania. A konszern a közelmúltban adta fel hosszú távú célját, a napi 600 ezer hordós olajtermelést, most már 480-500 ezer hordóval is megelégszik. Emellett főprofiljaként újabban a vegyipart jelöli meg. További speciális probléma az OMV esetében az Északi Áramlat 2.-ben való részvétele miatt esetlegesen kirótt amerikai szankciók kérdése. A nehézségek dacára a Goldman Sachs éppen csütörtökön emelte a cégre kiadott célárát 48 euróra, jóllehet a 10 százalékos felértékelődési potenciál ellenére az ajánlás semleges maradt.

A bécsi tőzsde legnagyobb sztorija viszont mostanság a vezető indexben jegyzett két ingatlanos cégének, az Immofinanznak és az S Immónak a fúziója. Az előbbi darabonként 22,25 eurót kínál az S Immo részvényeiért, amelyek az első hírek egy héttel ezelőtti felröppenésétől csütörtökig 12 százalékkal, 21,55 euróig drágultak. Az S Immo vezetése lát még tartalékot a raliban: az Immofinanz idegeivel játszva néhány héttel – április 30-ig – elhalasztották az ajánlat elfogadása tárgyában összehívott közgyűlést.

Nem kell azonban félteni a harmadik tőzsdei ingatlanos céget, a CA Immót sem, a március 25-én publikált gyorsjelentés szerint – járvány ide vagy oda – tavaly 6,7 százalékkal nőtt a bérletidíj-bevétele és 0,4 százalékkal az ingatlancégeknél fontos FFO (működési cash flow).

Híreket kaptak a napokban a nyomtatott áramköröket gyártó AT&S Austria Technologie & Systemtechnik részvényesei is. Egyrészt az Intel március végén a preferált minőségi beszállítói (PQS) közé választotta a céget, de ami ennél is fontosabb, az Európai Bizottság szintén hó végén hagyta jóvá, hogy Ausztria az IPCEI (közös európai érdekeket szolgáló kiemelt projektek) program égisze alatt 146,5 millió eurós állami támogatást nyújtson három mikroelektronikai cég – köztük az AT&S – beruházásaihoz. A cégek a beruházásokra az előzetes becslések szerint további 530 millió euró saját pénzt fordítanak majd. Andreas Gerstenmayer vezérigazgató szerint mindezen túl a globális csiphiány is kedvező lehetőségeket teremt a cég valamennyi üzletágának.