Holtomiglan, holtodiglan: ezt érdemes tudni a házasságkötés vagyoni következményeiről
A Polgári törvénykönyv alapján a házastársak között – eltérő megállapodás hiányában – a házasságkötéssel a törvény erejénél fogva házastársi vagyonközösség jön létre. Ennek értelmében a házastársak közös vagyonába azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
Házasságkötés: vagyonjogi szerződéssel nemcsak a vagyont, de az adósságokat is el lehet különíteni
A közös vagyon fele-fele arányban illeti meg a házastársakat, például egy válás esetén. Ez azt jelenti, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt – és különvagyonnak nem minősülő – ingatlanok, ingóságok, valamint a munkabér, mind-mind közös, és azon egyenlő arányban kell osztozni, ha a vagyon megosztására kerül a sor. A házastársak különvagyonának számítanak azonban a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgyak, például bármilyen ingóság, ingatlan, részesedés egy vállalkozásban. Szintén különvagyonnak számít a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örökölt, ajándékozott vagyontárgy vagy ingyenes juttatás, illetve a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás.
Sokan tévesen gondolják, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a bizalmatlanság jele, vagy kizárólag válás esetére szolgál.
Valójában ez a szerződés arra ad lehetőséget, hogy a házasulók vagy a házastársak saját igényeik szerint rendezzék a vagyoni viszonyaikat, eldönthessék, mi számít közös vagyonnak és mi különvagyonnak. A közjegyzők tapasztalatai szerint különösen azok a párok élnek ezzel a lehetőséggel, akik nem első házasságukra készülnek, egyikük nagyobb vagyonnal rendelkezik, vagy több kapcsolatból született gyermekük, és szeretnék elkerülni a jövőbeli vitákat. Egy ilyen szerződés a házasság ideje alatt és a vagyonmegosztás esetén is tiszta helyzetet teremt – akár válás, akár haláleset kapcsán kerül sor a vagyoni viszonyok rendezésére.
„A házassági vagyonjogi szerződéssel nemcsak a vagyont, hanem az adósságokat is el lehet különíteni. Például az egyikük tulajdonában lévő vállalkozás csődjétől, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. Ha a szerződésben világosan el van határolva, mi számít különvagyonnak, akkor a házastárstól a különvagyonából nem követelhető a tartozás” – mondta el Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.
Ugyanakkor ehhez arra is szükség van, hogy a házas felek a szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, majd közjegyzőnél bejegyeztessék a MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (Hévszeny). A szerződés harmadik féllel, például egy hitelező bankkal szemben, csak ebben az esetben hatályos.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
