Zöld buborék dagad az amerikai tőzsdéken

Faragó József | Aranylázra emlékeztető folyamatok zajlanak a zöldpénzügyek világában. A fosszilis energiahordozókról való átállás már nem csupán a környezettudatos befektetők szűk körének egzotikus ügye, mert időközben a bankok is rájöttek, hogy sokkal jobban járnak, ha finanszírozzák az átállást. A zöldprogram nem csak hasznos, nagyon sok pénzt is lehet vele keresni. A klímaváltozás miatti aggodalmak egy táborba sodorták a hosszú távon befektető nagy nyugdíjalapokat, s a forró pénzek után futó, gyors profitra törekvő spekulánsokat.

A folyamatok egyre inkább visszafordíthatatlannak tűnnek. A világ nagy energetikai társaságai 2014-ben 735 milliárd dollárt költöttek olaj- és gázkitermelésre, ez a Rystad Energy tanácsadó cég adatai szerint 2020-ra megfeleződött. Ezzel szemben a szél- és napenergia-projektekre fordított kiadások a hat évvel korábbi 135 milliárd dollárról csaknem 220 milliárdra bővültek. Az elemzők azt jósolják, hogy a megújuló energiára fordított kiadások a következő néhány évben meghaladják az olaj- és gázkitermelésre fordított összegeket.

Az is beszédes, hogy a befektetők közel fele már a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat is figyelembe veszi pénzügyi beruházásainál. A Dow

Jones Market Data szerint 94 amerikai tőzsdén kereskedett ESG-alap kosara átlagosan több mint 20 százalékkal emelkedett tavaly, felülmúlva az S&P 500 több mint 16 százalékos nyereségét, és az ESG-alapok eszközei az elmúlt három évben megháromszorozódtak.

A világ számos országában növelik a környezetvédelemre fordított állami kiadásokat, s az új szabályozások is ösztönzik szén-dioxid-kibocsátás mérséklését. Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció dollármilliárdokat kíván az éghajlatváltozás megállítására költeni.

A kormányzati kiadások pedig a magántőkét is megmozgatják. Ahogy a Wood Mackenzie vezető elemzője megállapította: a Wall Street most nagy téteket tesz erre a lapra, néhányan nyernek, mások veszítenek, de az új zöldiparágak születése nettó haszon a világnak.

Mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A bankok és a vállalkozások aligha mondanak le nyereséges üzletágakról csupán az éghajlatváltozás miatt. Bár a közhangulat megfordulását már az is jelzi, hogy még a sok szén-dioxidot termelő beruházásokat is alávetik egy kis „zöldmosásnak”. És ugyan nagy lendületet adott a zöldprojekteknek az üres tőzsdei társaságokon (SPAC) keresztüli könnyített parkettra lépés, de több ilyen cég látványos kudarca és a befektetők veszteségei a kockázatokra is felhívták a figyelmet. Ám a mohóság mindent felülír, egyelőre a befektetők hajlandók felárat fizetni a zöldkötvényekért, s a „greenium” növeli a kötvényárakat, csökkentve a hozamokat, ezáltal olcsóbb a zöldprojektek finanszírozása. Így ha más nem is, egy zöld buborék mindenképp összejöhet a tőzsdéken.

A befektetőknek

20

százalékot hozott tavaly

a 94 ESG-alapból képezett index követése