Elfogadta az Országgyűlés a kormány nagy adócsökkentési programját – 240 ezer vállalkozás élete változik meg
A képviselők 167 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a javaslatot. Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára a javaslat keddi általános vitájában elhangzott expozéjában ismertette: az alanyi adómentességi értékhatár 3 lépcsőben 24 millió forintra emelkedik, első lépésként 2026. január 1-jétől 20 millió, majd 2027. január 1-jétől 22 millió, 2028. január 1-jétől pedig 24 millió forintra nő.
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók által igazolás nélkül elszámolható költség általános mértékét a jelenlegi 40 százalékról két lépcsőben 50 százalékra emeli a kormány,
2026. január 1-jétől 45 százalékra, 2027. január 1-jétől pedig 50 százalékra.
2026. január 1-jétől azonos lesz a vállalkozók által fizetendő minimum szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék alapja, mert eltörlik a 112,5 százalékos szorzó alkalmazását a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál.
Duplájára emelkednek a mikro-, kis- és középvállalkozások által választható kisvállalati adó (kiva) belépési és bennmaradási értékhatárai: a belépési feltételek közül az állományi értékhatár 50-ről 100 főre, míg a bevétel és a mérlegfőösszeg-határ 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik. A kilépési határ 12 milliárd forint bevételre és 200 főre nő.
Más könnyítések is vannak
Valorizálják a kiskereskedelmi adó 2020 óta változatlan sávhatárait. E szerint a jelenlegi 500 millió forintos, 30 milliárd forintos, illetve 100 milliárd forintos értékhatárok helyett 1 milliárd forint, 50 milliárd forint és 150 milliárd forintos sávhatárokat vezetnek be az adókulcsok változatlansága mellett. A módosítás már a 2025. évi adókötelezettségre is érvényes lesz.
A társaságiadó-előleg gyakorisághoz tartozó általános értékhatárt 2026-tól felemelik 5 millió forintról 20 millió forintra, tehát a jövőben csak azoknak a társaságoknak kell havonta adót fizetni, amelyeknek 20 millió forintnál több volt az előző évi fizetendő társasági adójuk.
A javaslat egységes negyedéves kötelezettségként rögzíti az egyéni vállalkozók szocho- és járulékkötelezettség-bevallásának gyakoriságát. Jelenleg az átalányadózást alkalmazók negyedévente, míg a költségeiket tételesen elszámoló vállalkozók havonta teljesítik ezeket a kötelezettségeket.
Minden szektorra lövünk
230-240 ezer magyar vállalkozót érhet el a kormány és a kamara közös adócsökkentési javaslata – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara háttérbeszélgetésén, amivel egy időben a parlament honlapjára is felkerült a teljes adócsomag.
Jelenleg 18 millió forint értékhatár alatt nem kell a cégeknek áfát fizetniük, ezt az összeghatárt, amit 2010 óta négy alkalommal emeltek, 2026-tól lépcsőzetesen növelik, előbb 20 millióra, majd 2027-től 22, 2028-től 24 millió forintra.
Főként az építőipart, a kereskedelmet és a tanárokat érinti az értékhatár emelése.
Az átalányadózók értékhatárának emelésével 110 ezer cégnek segítenek. Ezek a vállalatok most a jövedelmük 40 százaléka költségként elszámolható, ez emelkedik 45, majd 50 százalékra. Hangsúlyozta, kedvezőbb, mint aki tételesen elszámolja a költségeit, azonban nem a valós költségeket számolják el, hanem a törvény határozza meg, hogy mekkora összeg tekinthető költségnek. Összesen 11-12 milliárddal segíti az intézkedés a szektort.
A harmadik a szocho alapjának egységessé tétele, most különbséget tesznek. Havonta 112 -szeres szorzót alkalmaztak, mostantól 140 ezer egyéni vállalkozónak fog csökkenni az adófizetési kötelezettsége 10 milliárd forint értékben. Vállalkozói kivét esetében akkor is be kellett fizetni a szochót, attól függően, hogy milyen végzettség kellett a szakmához.
Vonzóbbá válhat a kiva
A kisvállalati adónál a belépési értékhatárt emelik, hogy egy kedvezőbb adózási forma legyen. Fontosnak tartják, hogy a cégeknél legyen méretugrás, ezért fognak könnyítést adni az adónemben. Azt mondják, hogy érdemi tőkével rendelkező körből emelkedhet ki a nemzeti bajnok.
Jelezte, hogy az adókulcshoz nem nyúlnak hozzá, de 3000-5000 vállalkozó számára lehetőséget jelent, hogy belépjenek.
Itt főleg középvállalatok vannak, azt várják, hogy beruházásokat is támogatni tudják ezzel a lépéssel. Gerlaki Bence fontosnak nevezte, hogy aki nem akarja osztalékként kivenni a nyereséget, azoknak érdemes átgondolni, hogy a taóhoz képest kedvezőbb formába lépjenek át. Jelenleg 100 ezer vállalkozás adózik a kiva szerint.
