BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rengeteg magyar keresi ezt a befektetést, de most figyelmeztetést adott ki az MNB

Nem minden olyan biztonságos a tőkepiacon, mint elsőre látszik. Az MNB figyelmeztetést adott ki a befektetőknek: a TBSZ-számlák, amelyeket sokan adóelőnyök miatt választanak, szintén hordozhatnak kockázatot a piaci manipuláció szempontjából. Egy-egy ügylet torzíthatja az árakat vagy a keresletet, és akár vizsgálatot is kiválthat. Mielőtt bárki tőzsdére lépne, érdemes tisztában lennie a szabályokkal és a lehetséges buktatókkal.

Fontos figyelmeztetést adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB): akár a tartós befektetési számlák (TBSZ) kereskedésbe vonása is felvetheti a tiltott piaci manipuláció gyanúját, ha a tranzakciók torzítják egy adott pénzügyi eszköz keresletét vagy kínálatát. A jegybank szerint sok befektető nincs tisztában azzal, hogy bizonyos, akár saját számlák közötti ügyletek is aggályosak lehetnek.

MNB, jegybank
Rengeteg magyar keresi ezt a befektetést, de most figyelmeztetést adott ki az MNB / Fotó: Ladóczki Balázs

Nem csak a nagy manipulátorok bukhatnak le

A piaci manipuláció gyanúját jelző bejelentések jelentős része úgynevezett STOR (Suspicious Transaction and Order Report) formájában érkezik az MNB-hez. Ezeket a kereskedési helyszínt működtető intézmények és befektetési vállalkozások kötelesek megtenni, amint felmerül a piaci visszaélés lehetősége. Emellett a befektetők számlavezetői és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is folyamatosan figyelik a kereskedésben, hogy

  • milyen megbízások érkeznek,
  • milyen ügyletek valósulnak meg,
  • és ezek milyen hatással lehetnek a piacra.

Egy-egy ilyen jelzés gyakran akár piacfelügyeleti eljárást is elindíthat. 

Mitől lesz gyanús egy ügylet?

A piaci visszaélésekről szóló MAR-rendelet szerint minden olyan magatartás manipulációnak minősülhet, amely félrevezető jelzést ad az adott eszköz áráról vagy a kereslet-kínálati viszonyokról. Ez nemcsak árfolyam-eltérítés lehet, hanem

akár egy nem szándékos, félrevezető információ közlése is gondot okozhat.

A kereskedésben gyakoribb problémás ügylet például az árfolyamelhúzás, de az átkötés vagy önkötés – amikor valaki saját magával köt üzletet, egyszerre vevőként és eladóként – is aggályos lehet.

A TBSZ sem kivétel

A TBSZ-t a legtöbben adóelőnyei miatt használják, ám az MNB szerint ezek a számlák is hordozhatnak manipulációs kockázatot.

  • Előfordulhat például, hogy a befektető a saját TBSZ-számláján lévő részvényeket „magának adja el”, vagy a TBSZ-en lévő pénzből saját maga vásárol más eszközöket.
  • Ezek a tranzakciók – bár elsőre ártalmatlannak tűnhetnek – torzíthatják az eszközök keresletét és kínálatát, és akár STOR-bejelentést vagy vizsgálatot is kiválthatnak.

MNB: Hogyan lehet biztonságosan mozgatni eszközöket TBSZ-re vagy TBSZ-ről?

Az MNB javaslata szerint mindig számlavezetőn keresztül, belső átvezetéssel történjen az átmozgatás, így nem jön létre tőzsdei ügylet, és nincs manipulációs kockázat. Az eladás a tőzsdén már árfolyamhatással járhat, ezért a saját magunknak történő tőzsdei tranzakciók kerülendők. A jegybank hangsúlyozza, hogy aki tőkepiaci kereskedésbe kezd, és nem ismeri a problémás kereskedési mintákat, mindenképpen kérjen tájékoztatást a bankjától vagy brókercégétől. A tudatlanság ugyanis nem mentesít, és a gyanús tranzakciók – akár szándéktól függetlenül – piacfelügyeleti eljáráshoz vezethetnek.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.