Csütörtök reggel néhány tizedszázalékkal gyengült a többségi állami tulajdonban álló Electricité de France (EDF) francia energiaipari vállalat részvényárfolyama, pontot téve a szerdán a teljes körű államosítás hírére beindult 15 százalékos rali végére. A Citigroup elemzését alapul véve azonban még további árfolyam-erősödést is hozhat a jövő.
Az amerikai nagybanknál az EDF-et követő Piotr Dzieciolowski részvényelemző véleménye szerint ugyanis az államosításra két módon kerülhet sor; vagy egy államosítási törvényt fogadnak el, vagy egyszerűen felvásárolják a cég részvényeit, melyeknek a 84 százaléka már most is a kincstár tulajdonában van. Ha pedig – amint az várható – a jóval gyorsabban és olcsóbban lebonyolítható felvásárlást fogják választani, az ajánlat a tőzsdei árhoz képest nagy valószínűséggel további prémiumot tartalmaz majd.
Márpedig a párizsi kabinet teljes gőzzel folytatja az államosítás előkészületeit, a legfrissebb hír szerint az „új feladathoz új embert” elvnek megfelelően Bruno Le Maire pénzügyminiszter már rá is vette a 2014-ben kinevezett Jean-Bernard Lévy vezérigazgatót a távozásra. A kiadott közlemény szerint szeptembertől már nem ő irányítja a vállalatot.
Élisabeth Borne miniszterelnök a lépést az ukrajnai háborúval, az energiaválsággal, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról való leválással indokolta. „Totálisan uralnunk kell az energiarendszerünket, biztosítanunk kell szuverenitásunkat a háborús körülmények közepette is” – mondta.
A világ legnagyobb atomerőműparkjával rendelkező EDF egyébként folyamatosan égeti az eurómilliárdokat, mivel a francia kormány korlátozta a lakossági villamosenergia-árakat, megtiltva a vállalatnak, hogy magasabb költségeit a fogyasztókra hárítsa.
A vállalat emellett a franciaországi atomreaktorok hűtőrendszereinek ismeretlen okból fellépő korróziójával is küzd, emiatt az 56 blokkjából 12-t le kellett állítania. A hatóságok már vizsgálják a probléma eredetét, ám a szakemberek szerint nem valószínű, hogy megoldást találnak rá a tél beállta előtt, épp amikor az európai villamosenergia-kereslet tetőzik – írja a The Wall Street Journal.
Mindez katasztrofális következményekkel jár, hiszen az EDF kénytelen hosszú hónapokon keresztül a nagykereskedelmi piacon extrém magas áron nagy mennyiségű villamos energiát vásárolni, hogy azt gigaveszteséggel értékesítse.
Az S&P Global Ratings szerint az EDF adósságállománya már májusban is 74 milliárd eurót tett ki, és jövőre 100 milliárd euró fölé nőhet, ezért a hitelminősítő a legalacsonyabb, még éppen befektetési ajánlással járó besorolását negatív megfigyelés alá helyezte.
Rendszerszintű európai következményekkel is járhat, hogy a francia energiaipar zászlóshajója éppen a válság kellős közepén feneklett meg, tekintve, hogy normál körülmények között tetemes mennyiségű, viszonylag olcsó villamos energiát exportál az európai piacra, hozzájárulva a régió villamosenergia-ellátásának stabilizálásához, ám amióta az EDF leállította a reaktorokat, Franciaország nettó importőrré vált.
Emmanuel Macron francia elnöknek hatalmas tervei vannak a vállalattal, tizennégy nagy és jó néhány kisebb méretű reaktort építtetne. Az elmúlt években azonban akadozott a munka, a franciaországi Flamanville- és a nagy-britanniai Hinkley Point-projekt is többéves csúszásban van, ráadásul már több milliárd euróval túllépték a beruházási keretüket.
Az EDF államosítását érdekes módon éppen aznap jelentették be, amikor az Európai Parlament megszavazta, hogy a gáz- és atomenergiát biztonságosnak és környezeti szempontból fenntarthatónak minősítsék.
