A rendkívüli volatilitást és bizonytalanságot hozó idei első fél évben 18 ezermilliárd dollár égett el a globális tőkepiacokon – derül ki a tőzsdeüzemeltetőket és elszámolóházakat tömörítő Tőzsdék Világszövetsége (WFE) friss tanulmányából.
A tőzsdeszövetség adatai szerint tavaly év vége óta világszerte 15 százalékkal erodálódott a tőzsdék kapitalizációja, a tőzsdén jegyzett vállalatok piaci összértéke ezzel 106 ezermilliárd dollár alá süllyedt június végére. Az orosz–ukrán háború, a kibontakozó valamint az egyre romló gazdasági kilátások és az elszálló inflációt megfékezni szándékozó jegybanki kamatemelések egyaránt fokozták a piaci volatilitást és a bizonytalanságokat.
A növekedési kilátások már azelőtt visszafogottak voltak, hogy az ukrajnai háború nagyobb zavarokat okozott volna az energia- és nyersanyagpiacokon. Mindez a világjárványból való kilábalással még küszködő gazdaságokkal együtt igazi vihart keltett, amely keményen megrázta a GDP-növekedési kilátásokat
– hangsúlyozta Nandini Sukumar, a WFE vezérigazgatója.
A piaci exodus megnövekedett forgalommal párosult, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 7 százalékkal nagyobb volumenben, 83,3 ezermilliárd dollár értékben cseréltek gazdát a papírok. Leginkább az amerikai befektetők aktivizálták magukat a megugró piaci hullámokat látva, a tavalyinál 16 százalékkal több pénzt forgattak meg a parketten.
Az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát magában foglaló EMEA-térségben 7 százalékos bővülést regisztrált a WFE, míg az ázsiai és csendes-óceániai térségben 6 százalékkal zsugorodott a kereskedési volumen.
A kisbefektetők körében is nagy népszerűségnek örvendő, az elmúlt években gombamód szaporodó tőzsdén kereskedett alapok (ETF) piaca a hagyományos részvényekénél sokkal inkább felpezsdült. Negyven százalékkal szökött fel az ügyletek összértéke, 20,1 ezermilliárd dollár volt az összforgalom. Az elérhető termékek száma újabb 5 százalékkal nőtt, ezzel már több mint 8 ezer ilyen termékből válogathatnak a befektetők.
Az árfolyamveszteségüket számlálgató befektetők mellett az időszak nagy vesztesei a tőkeinjekcióra váró, tőzsdére igyekvő cégek is, a borús kilátások és a szaporodó kockázatok révén lényegében befagyott az IPO-piac.
A WFE adatai szerint éves alapon felére zuhant az elsődleges új kibocsátások száma, a 670 parkettre érkező tőzsdeújoncnak pedig 90 milliárd dollárnyi befektetésen kellett megosztoznia, ami csupán harmada a tavalyi forrásbevonásnak. Az átlagos IPO-méret ezzel párhuzamosan 136 millió dollárra esett vissza a korábbi 168 milliós szintről.
A friss befektetői források zöme ázsiai cégeknél landolt, amelyek 73 milliárd dollárt gyűjtöttek.
Ebből a koreai börzére januárban belépő, akkumulátorgyártó LG Energy Solutions egymaga 10,6 milliárd, a Sanghajban bemutatkozó China Mobile pedig 8,2 milliárd dollárt szívott fel, a maradék 428 ázsiai vállalatra mintegy 55 milliárd dollár jutott. Amerikában 82 elsődleges kibocsátás során 8 milliárd, az EMEA-térségben debütáló 158 cég pedig valamivel kevesebb, mint 10 milliárd dollár tőkéhez jutott részvényeinek értékesítésével.
