A 2025-től előrendelhető első modellt fizikai valójában kevés helyen lehet majd megtekinteni, hiszen a Sony Honda Mobility nem épít ki hatalmas pénzekért saját kereskedési hálózatot, inkább az interneten kínálja portékáját. Bár megtehetnék, hogy a Honda-szalonok hálózatán keresztül szolgálják ki a vásárlóikat, ezt a kézenfekvő megoldást egyelőre nem alkalmazzák, igaz, a startig még rengeteg idő van hátra.
Azt viszont már most kommunikálták, hogy
első körben a japán és az amerikai piacot „támadják le”,
azaz a legnagyobb felvevőpiac, Kína csak a második körben következhet, míg Európa egyelőre a térképen sem szerepel. A projekt júniusi elindítása óta most először csepegtetett információkat terveiről a Sony Honda Mobility, köztük egy érdekes üzleti modellt is felvillantott.
Eszerint a jármű agyon lesz zsúfolva extrákkal, és olyan szolgáltatásokat is kínál majd, amelyeket csak havi előfizetéses konstrukcióban lehet élvezni. Ezzel az egyszer már eladott autó folyamatosan termeli majd a bevételt a cég számára. Más kérdés, hogy az eleve beszerelt extrák előfizetéses aktiválásának ötletével az egyik nagy német luxusmárka már befürdött, akkora volt az elutasítottság, hogy visszavonulót fújtak.
A japánok gyakorlatilag egy „guruló okostelefon” koncepciót követve építik fel modelljeiket, melyeknek egyelőre nem közölték sem a márkanevét, sem a konkrét árfekvését, sem a hatótávolságát, de még azt sem, hogy milyen platformra építik fel. Meglepetést keltene, ha a Sony-Honda elektromos platformja nem a Honda által javában fejlesztett e:Architecture lenne, amelyre alapozva a japánok 2026-tól indítanák el saját villanyautó-gyártásukat az Egyesült Államokban.
A globális piacvezető Toyotához hasonlóan
a Honda is alaposan lemaradt a tisztán elektromos autók fejlesztésében és gyártásában,
de igyekeznek hátrányukon faragni. Ráadásul a Honda a magas haszonkulccsal értékesíthető luxusautók kategóriájában sem jeleskedik, itteni almárkája, az Acura nem zavar sok vizet, szemben a Toyotához tartozó Lexusszal vagy a Nissan Infinitijével. Ezért is kulcsfontosságú számára a Sonyval közös új autójának a sikere. A Sony önállóan is próbálkozott már, alábbi videón egyik koncepció autójukat mutatják be.
Ennek a platformját, hajtástechnikáját és akkumulátor-beszállítóját a Honda választja majd ki, míg a Sony felel az autó szoftverrendszeréért, a fedélzeti vezérlőktől kezdve a felhőalapú szolgáltatásokig. A szórakoztatás és az információáramlás megvalósítása is az ő dolga lesz, ahogy a fizetős szolgáltatások menedzselése is.
A jármű önvezető képességét megteremtő technológiához szükséges érzékelőket, agyat és szoftvert is a Sony szállítja majd, megkönnyítve a sofőr dolgát, akinek több ideje lesz így a szórakoztatórendszer által kínált tartalmak közötti elmélyedésre és a kikapcsolódásra.
Olyan nagyon azonban nem lazulhatnak el, ugyanis a kormány érintése nélküli önvezető szintre optimalizált technológia biztonsági okokból megköveteli a sofőr közbeavatkozását.
Ilyen, érintés nélküli önvezető rendszert már kínál a General Motors, a Ford és a Mercedes is, nem beszélve a kategória királyáról, a Tesláról.
Mizuno Jasuhide, a Sony Honda Mobility elnök-vezérigazgatója, egyben a Honda egyik topmenedzsere elmondta, hogy az autógyártó életében 2025 döntő év lesz az amerikai piacon, a villanyautók áttörést érnek el az értékesítésben, és erre maguknak is fel kell készülniük, még ha ez fokozott tempóval jár is a fejlesztések és a beruházások terén.
A Honda számára lényegi kérdés, hogy az elektromos átállás amerikai fázisában már javában jelen legyen. A cég az Amerikában értékesített villanyautókhoz adott 7500 dolláros szövetségi adókedvezményt is igénybe szeretné venni versenyképességének javításához, ám ez a támogatás 2023-tól csak az Egyesült Államok területén gyártott, tisztán elektromos hajtású autókra jár.
Épp ezért sok kétség nem férhet hozzá, hogy
az új modelleket a Honda valamelyik ohiói üzemében (is) gyártani fogják.
Ezt a döntés előlegezi meg az a keddi bejelentés, miszerint a Honda a dél-koreai LG Energy Solutionnal közösen akkumulátorgyárat épít, szintén Ohióban. Magát a 4,4 milliárd dolláros beruházás tervét már augusztusban ismertették, de a helyszínt csak most véglegesítették. A Columbus közelében megépülő létesítmény 2024-ben készülhet el, éves lítiumakku-gyártó kapacitását 40 gigawattórára méretezik.