Immár hivatalossá vált, hogy a Sony és a Honda 2025-től közös elektromosautó-gyártásba kezd, a két cég megpecsételte előzetes megállapodását, és fele-fele arányban megalapította a program végrehajtásáért felelős vegyesvállalatot. Sok pénzt ugyan egyelőre nem tesznek bele, a 37,5-37,5 millió dolláros hozzájárulásuk az autóipar fejlesztési és gyártási költségeit tekintve aprópénznek számít.
Fotó: Andrej Sokolow / picture alliance via Getty Images
Igaz, a Honda járműipari tapasztalatát és gyártókapacitásait, illetve a Sony eddig végzett mobilitástechnológiai fejlesztését nézve kiindulási alapnak ez épp megfelelő. A Sony a szenzorok és az önvezető technológiában szerzett jártasságát akarja pénzre váltani, ehhez keresett jó ideje hozzá méltó színvonalon dolgozó partnert.
A szórakoztatóelektronikai s technológiai óriáscég egyébként elsőként a januári Las Vegas-i szórakoztatóelektronikai vásárhoz (CES) kapcsolódó sajtóeseményen jelezte, hogy leányvállalatot hoz létre Sony Mobility néven az e-autó-piaci lehetőségeinek feltérképezésére, akkor a lehetséges partnerét még nem nevezte meg. Erre márciusban került sor, a Sony Honda Mobility cégnevet is akkor fedték fel.
A közös vállalatnak Mizuno Jasuhide, a Honda egyik topmenedzsere lesz az elnök-vezérigazgatója, míg Kavanisi Izumi, a Sony ügyvezető alelnöke az üzemeltetésért felel majd. A Honda – akárcsak a többi nagy japán autógyártó, a Nissant leszámítva – eddig nem törte magát az elektromos autók fejlesztésében, miközben a világ elszaladt mellettük.
A villanyautók iránti igényt egyrészt a klímavédelem s vele a fosszilis üzemanyagokról való lemondás igénye, másrészt a technológiai fejlődés, harmadrészt pedig a valós fogyasztói kereslet meglódulása hajtotta. Ehhez képest a Honda ma is egyetlen villanyautó-modellt kínál, a Honda e-t, igaz, rohamtempóban igyekszik behozni lemaradását, s 2030-ig harminc vadonatúj modellt dob piacra és évi kétmillió darabos gyártókapacitást épít ki.
Ahogy a Toyotára, úgy a Hondára is erős befektetői nyomás nehezült az utóbbi időben, újabb lökést adva ahhoz, hogy felgyorsítsák haladásukat a karbonsemlegesség felé vezető úton. Ennek jegyében kötöttek megállapodást az év elején a General Motorsszal egy új, közös platform megépítésére elektromos autóik számára.
Ezekre elvileg alacsonyabb árfekvésű felépítményeket terveztek, bár az kérdés, hogy a városi terepjárók (SUV) milyen alapon sorolhatók ebbe a körbe. Azt viszont tény, hogy a GM és a Honda első e-SUV-jait 2024-től már gyártani szeretnék, természetesen elsőként az ilyen autók iránt rendkívül fogékony amerikai fogyasztókat megcélozva. Nem tudni viszont, hogy mi lesz a Sony elektromos hajtású tanulmányautóinak a sorsa. Josida Kenicsiro, a Sony elnök-vezérigazgatója a januári CES-en a libbentette fel a fátylat a Sony első város terepjárója, a Vision-S 02 prototípusáról, amelyet ugyanarra az elektromos platformra építettek, mint a korábban bemutatott Vision-S 01-es kupét.
A közös vállalat megalapításának bejelentésére a Honda részvényárfolyama 2,8, a Sonyé 3,2 százalékkal gyengült a tokiói tőzsdén, melynek vezető indexe, a Nikkei 1,7 százalékos mínuszban fejezte be a pénteki kereskedést. Az esésnek azonban más oka van, a világ vezető jegybankjai sorra emelték kamataikat a héten, s a piac attól tart, hogy az elleni küzdelemre adott monetáris válasz aláássa a gazdasági fejlődést, recesszióba döntheti a világot. A japán jegybank azonban kivételnek számít, a BoJ pénteki kamatdöntő ülésén nem nyúlt a –0,1 százalékon tartott alapkamatához, igaz, senki sem várt tőle érdemi lépést.
