Óriási mennyiségű rejtett dolláradósságot halmoztak fel az Egyesült Államokon kívüli bankok és nem banknak számító különböző pénzügyi intézmények a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank of International Settlements, BIS) által kiadott legújabb jelentés szerint.
a jegybankok jegybankjaként számontartott szervezet negyedéves összefoglalója szerint, amely rámutat arra is, hogy az elmúlt időszakot jellemző piaci turbulenciákat többé-kevésbé eddig sikerült nagyobb problémák nélkül abszolválni.
A devizaswapügyletekhez kapcsolódó adósság a BIS szerint a döntéshozók vakfoltja.
Ezek az ügyletek – amelyek keretében egy nem amerikai cég dollárkölcsönt vesz fel, hogy aztán valami más devizában nyújtson hitelt, mielőtt azt visszafizetné – számos esetben okoztak problémákat, így a 2007–08-as pénzügyi válság és a 2020. márciusi piaci összeomlás idején is,
arra kényszerítve a központi bankokat, mint a Fed, hogy dollárswapvonalakat hozzanak létre.
A több mint 80 ezermilliárd dolláros rejtett adósság meghaladja a teljes amerikai állampapír-, a repo és a kereskedelmi papír nevet viselő adósságok együttes összegét – figyelmeztet a bázeli székhelyű szervezet.
Áprilisban ezek az üzletek napi 5 ezermilliárd dollárt tettek ki átlagosan, a devizapiac kétharmadát adva.
Mind az Amerikán kívüli bankok, mind a nem bank pénzügyi szolgáltatók mérlegén szereplő dolláradósságok duplája a swapügyletekből származó összeg. Ez válság esetén a döntéshozók tisztánlátását is elhomályosíthatja.
A jelentés az elmúlt hónapok piaci eseményei kapcsán a korábbinál mérsékeltebb hangot ütött meg például a kamatemelések terén, ám továbbra sem látja az emelési ciklus végét. A kiadványban helyet kapott a bank globális devizapiaci felmérése is, amelyet három év után végzett el ismét a BIS. A szervezet szerint naponta 2,2 ezermilliárd dollár értékű tranzakció hiúsulhat meg a részt vevő felek közötti problémák miatt, ami alááshatja a pénzügyi stabilitást. Ez nagyjából a piac mintegy harmada, és jóval több, mint a három évvel korábbi, 1,9 ezermilliárd dolláros érték.
A devizakereskedelemre is egyre gyakrabban nem különböző multilaterális platformokon kerül sor, hanem sokszor a döntéshozók számára kevésbé látható helyszíneken.
A kriptopiacokat jellemző összeomlást is kommentálja a kiadvány, felhívva a figyelmet arra, hogy az FTX vagy éppen a Terra/Luna kudarca a hagyományos bankszektort jellemző eseteket idézi. Hiába a sok szó a decentralizációról, ezek a piacok gyakran csak névleg azok, valójában úgy működnek, mint szabályozatlan bankok. A szektor valójában kifejezetten centralizált.
