Indul a kamatcsökkentés – nyomás a részvényekből a kötvényekbe!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szigorú amerikai és európai monetáris politikának köszönhetően a 2024-es év derekán kijelenthető, hogy a központi kamatpolitika (ismét) jól vizsgázott: az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, s az Egyesült Államokban 3,00 százalékra, míg az eurózónában 2,80 százalékra csökkent éves alapon. Az infláció csökkenése pedig jól hatott a kötvény- és részvénypiacokra: a 2022-es évben látott árcsökkenések után a tavalyi és az idei év is emelkedő piacot hozott – jóllehet a részvénypiac esetében az emelkedés döntő részét Amerikában az IT-szektor, míg Európában a védelmi szektor és az ahhoz kapcsolódó iparágak szolgáltatták. Vitathatatlan azonban, hogy az amerikai S&P 500 index a 2022-es októberi mélypontja óta körülbelül 57 százalékot, míg a német tőzsde ennél is többet, körülbelül 59 százalékot emelkedett mostanáig.
Azonban ha igazak az előrejelzések, az infláció elleni harc véget ért, így a következő időszak a gazdaságok élénkítéséről szól majd.
A kérdés, hogy ez a paradigmaváltás miként hat majd a piacokra. A jelenlegi magas értékeltségek egy visszaeső fogyasztási potenciállal találkozva – kamatcsökkentés ide vagy oda – akár jelentős megingást is hozhatnak.
Stratégiaváltás: részvények alulsúlyozásra!
Véleményem szerint a részvényekből kötvényekbe történő átsúlyozás teljes mértékben indokolt olyankor, amikor a részvénypiac túlértékelt, és az inflációs pálya, valamint a gazdasági trend csökkenő. A kötvények az irányadó kamatokkal közvetlenebb kapcsolatban állnak, árazásuk szerint a jövőbeni, várhatóan alacsony infláció tükrében bőven hordoznak még értéket. Természetesen a kötvények szelekciója kiemelt jelentőségű, de egy dolog bizonyosnak látszik:
az elmúlt évtizedben – a mostanin kívül – nem volt olyan időszak, amikor a jó hitelminősítésű kötvényeket ilyen olcsón (jó hozammal) lehetett megvásárolni.
A várható kamattrend tehát a hosszú lejáratú kötvényeknek kedvez, mivel az alacsonyabb kamatlábak a kötvényárfolyamok növekedéséhez vezethetnek. A kötvények hozamai ugyanis fordított arányban állnak azok árfolyamával: ha a kamatlábak csökkennek, a hosszú lejáratú kötvények értéke emelkedhet.
Hosszú lejáratú állampapírok – három legyet egy csapásra
A kötvényekbe történő (részbeni) átsúlyozás nemcsak a bizonytalan részvénypiacból menti ki a befektetőket, de lehetőséget kínál számukra a fix kamat biztosítására és a részvények nyereségpotenciáljával versenyző árfolyamnyereség elérésére is, hiszen ha kellően hosszú futamidőt választunk, akkor a kamatok csökkenése a pozíciónkat akár jelentősen felértékelheti. Minél hosszabb a futamidő és minél jelentősebb a kamatok csökkenése, annál nagyobb a hozam lehetősége. Természetesen a folyamat visszafelé is hat: ha a kamattrend változna és ismét emelkednének a ráták, az negatívan hatna a kötvényekre. Véleményem szerint azonban az utóbbi esélye kisebb, ugyanis a ciklus azon szakaszába értünk, amikor a gazdaságok (és a fogyasztás) élénkítése immár szükségszerű, erre pedig a monetáris lazítás lehet a jó válasz.
Melyek a konkrét befektetési célpontok?
A portfólióátrendezés célját jól szolgálhatja, ha a részvények súlyát a portfólióban 30-50 százalékkal csökkentjük, és helyettük államkötvényeket vásárolunk. Forintban – magas árfolyam-potenciállal – például a Zöld Magyar Államkötvény 2032/G kötvényt látom érdekesnek, jelenleg körülbelül 5,90 százalékos hozamon.
A forintban kibocsátott papírok jellemzően ingadozóbbak, így a hosszabb futamidejű papírok vétele kockázatosabb a devizás papírokénál,
de a 2041/A és a 2051/G jelű sorozatok is érdekesek, ha magasabb hozam-kockázat karaktert szeretnénk (mindkét papír 6,00 százalék feletti éves hozamon érhető el). Euróban érdemes megfontolni a 2066-os lejáratú belga államkötvényt (Belgium Kingdom 2,15 százalék, 2066, 3,00 százalék feletti éves hozammal), míg dollárban például a ROMANI 4,00 százalék 02/14/2051 román államkötvényt (6,00 százalék körüli éves hozamon) és a REPUBLIC OF POLAND 5,50 százalékos, 2054 lengyel államkötvényt (5,00 százalék feletti éves hozammal). Fontos megjegyezni, hogy egy magasabb ingadozással járó tőkepiaci korrekcióban a forint is gyengülhet, így a devizaarányt is érdemes lehet emelni a megtakarítási állományokban.
Összefoglalásként elmondható, hogy a részvénypiac esetleges, rövid távon megvalósuló árcsökkenése alapvetően a túlértékeltség miatt lehet reális. Teljes részvénypiaci trendforduló csak egy váratlan és globális esemény okán fordulhat elő, így a részvényárakban a várható csökkenést inkább átmenetinek – de markánsnak – látom. A kötvények középtávú kilátásai jobbak, mivel áremelkedésben a részvénypiac mögött kullognak, így a portfóliók jövedelmezőségének fenntartása miatt érdemes lehet átgondolni a szerkezetváltást.
