Japán hólabdaeffektus: veszélyes pályán az adósságszolgálat
A japán kötvénypiac hosszú ideig stabil és alacsony volt, 2016–2022 között a 10 éves hozam negatív szinten is mozgott, ezzel egyfajta horgonyként, safe-haven eszközként működött a globális kötvénypiacon. A Bank of Japan (BoJ) a tartós defláció időszakában laza monetáris politikát folytatott, amelynek része volt, hogy jelentős mennyiségű állampapír-vásárlással támogatta a fiskális élénkítést is.
Végül a Bank of Japan is elkezdett kamatot emelni, és még nincs itt a vége
Amikor globálisan a jegybankok kamatemelési ciklusba kezdtek, ők még nem emelték a kamatokat. 2022 végén azonban a japán infláció is a jegybanki cél fölé emelkedett, így a BoJ is el tudta kezdeni a monetáris politikai normalizációt: először az eszközvásárlási program leállításával, később a kamatok emelésével. Így most, amikor globálisan már egy kamatcsökkentési ciklus van folyamatban (az EKB részéről már véget is érhetett ez a ciklus), a japánok emelni kényszerülnek.
Az irányadó kamat 0,75 százalékon áll, amely 30 éves rekordot jelent, és további két kamatemelést áraz a piac az idei évre, amivel a japán irányadó kamat 1,25 százalék lehet.
A BoJ eszközvásárlási programjának csúcsán, 2023-ban a japán kötvényállomány 53 százalékát birtokolta, ezzel a legnagyobb szereplő a japán kötvénypiacon. Azzal, hogy a japán jegybank a kamatemelések mellett a QT-programján keresztül csökkenti az állampapír-állományát, a piacon nincs elég vásárló, aki felszívná ezt a mennyiségű kínálatot. A külföldiek aránya enyhén növekszik, de még mindig csak 7 százalék körül van.
Előrehozott választást tart Japán, utána megnőhet a hiány
Ezen folyamatok mellé érkezett még a múlt héten, hogy Takaicsi Szanae miniszterelnök (aki az elődeivel szemben a sokkal lazább költségvetési politika híve) hivatalosan is bejelentette a parlament pénteki feloszlatását, és február 8-ra az előrehozott választás megtartását. Az élelmiszerek forgalmi adójának tervezett felfüggesztése mellett – amely önmagában évi 0,7 százalékos költségvetésihiány-növekedést okozhat – a befektetők más lépéseken keresztül is a költségvetési hiány további növekedését borítékolják, miközben Takaicsi szerint a nominális GDP növekedése miatt nem lesz szükség extra kötvénykibocsátásra.
Az évtizedekig tartó, Japán számára olcsó finanszírozás lehetősége már a múlté,
és a hozamok további emelkedése különösen veszélyes egy olyan gazdaságban, ahol az államadósság szintje kiemelkedően magas. A magas kamatszint gyorsan növeli az adósságszolgálat költségeit, ami a hógolyóeffektushoz vezethet: az egyre nagyobb kamatkiadások újabb hitelfelvételt tesznek szükségessé, tovább növelve az adósságállományt.
A japán események hatása könnyen átterjedhet más fejlett piaci országok kötvénypiacára is, nem beszélve a jenből finanszírozott carry trade-ek likvidálásáról.
