A láthatatlan költség: amikor a hátfájás és a zsibbadó kéz már a cégek működését veszélyezteti
A munkahelyi mozgásszervi panaszok egyre feljebb kerülnek a kockázati listákon. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) tavaly bemutatott jelentése szerint az európai, így a magyar vállalatok közel kétharmada az elhúzódó ülőmunkát és az ismétlődő kéz- és karmozdulatokat tartja a legsúlyosabb rizikófaktornak. Az EU-OSHA felhívta a figyelmet a munkahelyi digitalizáció árnyoldalára is: jelenleg tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt a munkája során, harmaduk úgy érzi, emiatt elszigeteltebben dolgozik, és 28 százalékuk szerint ezek az eszközök növelik a munkaterhelést. A leggyakoribb panaszaik között megjelenik az általános fáradtság, a fej- és szemfájás, a stressz, a hátfájás valamint a csont-, ízületi és izomproblémák is.
Hátfájás és sok egyéb tünet, kevés kezelés
A Dr. Czigléczki Központ hazai, országosan reprezentatív felmérése rámutatott, hogy a magyarok kétharmada tapasztal valamilyen gerincproblémát, és 28 százalékuknál már diagnosztizálták is a tüneteket. A betegek mégis későn kérnek segítséget. A válaszadók mindössze 5 százaléka jár kezelésre, és csak 2 százalék esett át beavatkozáson vagy műtéten.
Vagyis sokan addig halogatják a kezelést, amíg a fájdalom már a munkaképességet és az életminőséget is érdemben rontja. A mozgásszervi panaszok különösen alattomosak, hiszen sokáig a „kibírható” zónában mozognak. Vagyis a dolgozó bemegy a munkahelyére, de lassabb, fáradtabb, többet hibázik, és egy ponton ténylegesen kiesik a munkából. Ráadásul a repetitív terhelések következményei, mint a kézzsibbadással, tenyérfájdalommal járó kéztőalagút-szindróma ma már a sofőrtől a szakmunkáson át az adminisztratív és IT-munkakörökig bárhol megjelenhetnek, és az alapvető tevékenységeket is ellehetetleníthetik.
Win-win szituáció
A foglalkoztató számára a megelőzés és a korai kezelés nem luxusnak számít, hanem a működési stabilitást garantálja. A legfontosabb a minél előbb megkezdett, személyre szabott ellátás, mivel az esetek jelentős részében műtét nélkül is gyógyíthatók a tünetek. Ahol pedig mégis szükség van a beavatkozásra, ott a modern endoszkópos, ultrahangvezérelt technikák a felépülést is megkönnyítik. Több száz beavatkozással a hátunk mögött kijelenthető, hogy például a kéztőalagút-szindróma gyógyításánál az ultrahangvezérelt műtéti módszerrel a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal gyógyulnak, minimalizálva a hegesedést és a fertőzési kockázatot. Egy endoszkópos gerincműtétnél a bennfekvés pedig maximum egy-két napot vesz igénybe.
Szerencsére már vannak kedvező trendek, hiszen az elemzések alapján az uniós cégek háromnegyede biztosít valamilyen segédeszközt emeléshez, szállításhoz, és hasonló arányban vannak már ergonomikus eszközök (például állítható székek és asztalok) az irodában, az érintett szervezetek kétharmada ösztönzi a rendszeres szüneteket is. A vállalkozások ma már idehaza is számos célzott prevenciós programban vehetnek részt, hogy javítsák dolgozóik munkakörülményeit. Azt látjuk, hogy az elmúlt években egyre több vállalati partnerrel dolgozunk együtt annak érdekében, hogy az európai ajánlásokat képesek legyenek teljesíteni. Tapasztalt szakemberek bevonásával nemcsak a betegségek előzhetők meg, hanem a munkahelyi teljesítmény és a dolgozók jólléte is jelentősen javítható.
A humánkapacitás ma a legdrágább erőforrás – és a legkönnyebben amortizálódik, ha a munka ritmusa és a munkahely nincs az igényeikhez igazítva. 2026-ban a versenyképesség egyik titkos fegyvere lehet az egészséges munkavállaló, ha a vállalatok hajlandók megtenni a következő lépést.
