A növekvő államadósságok trükkök sorát igénylik: így cselezik ki a piacokat az európai kormányok
Apadni látszik a befektetők étvágya a hosszú lejáratú kötvények iránt világszerte, ami a 2022–23-as infláció után nem is annyira meglepő. Mindez a hosszú lejáratú állampapírok kamatának növekedését hozta magával, amit Európában tovább tüzelt a német adósságfék fellazítása és az ezzel járó magas kiadások is, amit kötvények kibocsátásával fedeznének.
A hosszú állampapírok iránti keresletet a szabályok változása is csökkenti
Fontos szerepet játszik a szabályozás változása is, ugyanis a holland nyugdíjalapok az idei évtől csökkenthetik kötvénykitettségüket a kockázatosabb eszközök javára. Az 1800 milliárd eurót kezelő alapok vagyonából mintegy 550 milliárd eurónyi mozdulhat meg az ING Bank elemzése szerint, aminek kárvallottjai a hosszú kötvények lehetnek.
Ebben a helyzetben az eurózóna legnagyobb országai a kibocsátott kötvények futamidejének csökkentésével reagáltak, vagyis egyre inkább rövid lejáratú papírok kibocsátásával finanszírozzák adósságukat, miközben a hosszú papírok aránya csökken. Így a Barclays elemzése szerint
2015 óta először fordulhat elő az, hogy az eurózónában piacra dobott adósság átlagos lejárata 10 év alá csökken.
Bár általában és most is a rövid oldali kamatok alacsonyabbak, ez némi kockázattal is jár, hiszen azokat gyakrabban kell megújítani, és jobban kitettek a kamatok alakulásának. Ezért a 2010-es évek alacsony kamatkörnyezetében az európai országok hosszú kötvényekkel árasztották el a piacot, ezek között olyan is volt, melynek futamideje egy évszázadot is kitett. Ehhez képest éles váltásnak számít a rövid oldali finanszírozás előtérbe állítása – írja a Financial Times.
Az Egyesült Államok már korábban tett hasonló lépéseket, így az államkötvények helyett rövidebb lejáratú kincstárjegyek felé fordult már Janet Yellen, a Biden-adminisztráció pénzügyminisztere is, amin Scott Bessent, a Trump-kormány pénzügyminisztere sem változtatott.
Kevesebb hosszú állampapír a kamatok elszállása ellen
A hosszú kötvények kínálatának csökkentése mind a tengerentúlon, mind Európában a hosszú kamatok csökkentését célozza, hiszen az alacsonyabb kínálat magasabb árakat és így alacsonyabb hozamokat hoz maga után. A kormányok a két- és tízéves kötvények hozama közötti különbség éles növekedése miatt is szívesebben döntenek a rövid oldali kibocsátás mellett, hiszen a rövid oldali finanszírozás költsége így jóval alacsonyabb a hosszú oldalinál. A japán hosszú kötvények múlt heti zuhanása pedig világszerte hullámokat vetett a kötvénypiacokon, jelezve, hogy
egyre több befektetőt tölt el aggodalommal a fejlett országok rekordmértékű eladósodása.
A német adósságfék fellazítása pedig egész Európában átrajzolja a kötvénypiacot, hiszen a német állampapírok hozama fontos viszonyítási pontot jelent az eurózónában – írja a Financial Times. Az alacsony államadósság és költségvetési hiány miatt azonban hiány volt a Bundból, vagyis a német államkötvényből, így érthető módon azok ára is magas, hozama tehát alacsony volt. Ennek a fegyverkezés és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása céljából piacra dobott papírok hatására vége, ami a német hosszú hozamokon is látható. A 30 éves Bund hozama pedig már a 3,5 százalékot is megközelítette, amire egy évtizede nem volt példa.
