Putyinra rámosolygott a szerencse, brutális aranybánya nyílik Oroszországban – dollármilliárdokat termel évente
Szibéria: gulag, Oroszország: olaj – nagy valószínűséggel ezek az első képzettársításaink. Kicsit átrendezheti egy szerdai hír, mostantól mindkét területről növekvő eséllyel az arany fog az eszünkbe jutni.
Az arany és az oroszok társítása amúgy sem elrugaszkodott a hírolvasók számára.
- Oroszország a világ második legnagyobb aranytermelője Kína után és Ausztrália előtt, 2024-ben 330 tonnás kihozatallal.
- Az ukrajnai háború miatt elkobzott orosz pénzügyi vagyon körüli európai huzakodás miatt ismertebb lehet, hogy a kontinensnyi ország nem csak termeli az aranyat, de krőzusi vagyont is halmozott fel belőle. Az aranyat nem lehet csak úgy elszedni, a Kreml tudatosan fel is készült a világ elvadulására, és 2015 óta mintegy 950 tonnával növelte aranytartalékát 2330 tonna körülire: ez az ötödik legnagyobb állami tartalék a világon.
Szibériáról van, akinek az olaj is eszébe jut, az arany kevesebbünknek. Pedig juthatna az is. A gigász aranybányáinak és aranytartalékainak java is Szibériában van. A Bloomberg hétfői híre pedig ez: az orosz Polyus vállalat előrelépett 6 milliárd dolláros aranyprojektjével.
Oroszország hatalmas aranybánya kitermelése felé tett nagy lépést
A hatmilliárd ne tévesszen meg, ez csak a fejlesztés költsége. Az irkutszki területen fekvő Szuhoj Log projekt ígérte vagyont a világ egyik legnagyobb aranytartalékából bányásszák ki: a becslések szerint mintegy 1350 tonna kibányászható aranyat rejt itt a föld , ami majdnem tizenötször annyi, mint a teljes magyar aranytartalék.
A Polyus – Oroszország és a világ egyik legnagyobb aranytermelő vállalata –a külső villamosenergia-infrastruktúra kiépítését fejezte be a majdani bányánál és az első belső létesítmények egy részét is, például egy üzemanyagraktárt és a munkásszállások első ütemét – ez a cég most közzétett 2025-ös pénzügyi jelentéséből derült ki.
A továbbiakban a belső villamosenergia-hálózatokon, utakon, bányászati létesítményeken és egy váltóműszakos munkástáboron dolgoznak. Megkezdték a burjátföldi Takszimo logisztikai bázis felújítását és egy híd építését a Vitim folyón, amely több régión – köztük Burjátföldön és az irkutszki területen – halad át, hogy biztosítsa a lelőhely közlekedési elérését. Szerződéseket írtak alá a feldolgozóüzem fő technológiai berendezéseinek szállítására is.
A Szuhoj Log az orosz aranybányászat legnagyobb beruházása – emlékeztet a Bloomberg. (Sőt – tesszük hozzá, a világon is alig van nagyobb beruházási értékben.)
A feldolgozóüzem első vonalának indulását 2028-ra tervezik. A projekt teljes felfutása után évente 34 millió tonna érc feldolgozására lesz képes, és évente 2,3–2,8 millió uncia arany termelését várják. (1 uncia arany = 31,1 gramm.)
Több szankciót talán még senki se kapott a nyakába: nagyon cifra családi történet
A címünkben szerepülő aranyvécét nem kell szó szerint érteni: a Polyus nem állami vállalat, s ha az lenne, akkor se Vlagyimir Putyin fürdőszobájába kerülne az arany. Abban az értelemben, ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korrupción kapott és elmenekült üzlettársa szerzett magának aranyvécét.
Ami nem azt jelenti, hogy az 1500-2000 alkalmazottal bíró bánya nem fog jelentős bevételeket termelni az államnak: az évi 5 milliárd dollár köré várható értékű termelésből évente százmilliók folyhatnak be az államkasszába. (Az 5 milliárd persze sehol sincs az évi 200 milliárd nagyságrendű orosz olajbevételhez, de a kétszerese körül lehet annak, amit Magyarország teljes orosz olajimportjáért fizet.)
A történet Putyin személye nélkül is meglehetősen zaftos.
Többségi tulajdonrészét két és fél hónappal az ukrajnai háború kitörése után passzolta el Szaid Kerimov, a lezg származású Szulejman Kerimov milliárdos és Putyinhoz közel álló politikus fia.
Az apánál nemzetközi szankciókkal erősebben körberakott oroszt nemigen találni. Az amerikaiaktól már 2018-ban kiérdemelte – tehát már Donald Trump első elnökségének idején – aztán 2022-re jöttek még: Ausztrália, Kanada, az EU, Japán, Új-Zéland, Svájc és az Egyesült Királyság.
Az aranybányákat illetően, úgy tűnik, fia kezében sem javított a helyzeten, mivel ő is szép szankciós gyűjteményt szedett össze a családi biznisz által.
Aztán 2022. májusában kinek adta át 100 százalékban Wandle Holdings nevű cégét, amely 46.4 százalékos Polyus-tulajdonos volt. Az Iszlám Szervezeteket Támogató Alapítványnak, amely ma is a legnagyobb részvényes. Mellette 30 százaléka van meg a máig szankciók nélkül prosperáló Ahmet Palankojevnek, a többi papírján pedig a moszkvai, illetve a londoni tőzsdék befektetői osztoznak.
A világ egyik legnagyobb aranyprojektjét tehát a papírok szerint Szibériában egy olyan alapítván ellenőrzi, amelynek célja az iszlám vallási szervezetek, mecseteket és társadalmi projektek támogatása Oroszországban, és kötődik többek között az Oroszországi Muftik Tanácsához kötődik, amely az ország egyik legnagyobb muszlim vallási szervezete. Színes világ, színes Eurázsia. Semmi szankció.
