Sorsközösség a pénzügyi fogyasztói kockázatokban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA pénzügyi szolgáltatásoknál, például hitelfelvételnél vagy befektetéseknél számos helyzetben ugyanazon kockázatokkal szembesülnek a magyar fogyasztók, mint más országbeli társaik. A pénzügyi visszaélés vagy rejtett hitelköltség például több kontinensen van jelen. Bár a kockázatokat a helyi tényezők befolyásolják, mégis azonosíthatók főbb trendek, amelyekre közös válaszok adhatók.
Az OECD – számos példát ismertető – pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése (Consumer Finance Risk Monitor 2026) a 2025-ben tapasztalt, illetve idén várható főbb fogyasztóvédelmi kockázatokat és azok kezelésének lehetséges eszközeit foglalta össze a teljes pénzügyi szektorban, amelyhez hatvan ország adatait, tapasztalatait vették alapul.
Pénzügyi fogyasztói kockázatok
A jelentés alapján a fogyasztók számára világszerte a pénzügyi csalások és visszaélések jelentik az egyik legfőbb kockázatot. Az adatot szolgáltató országok 2025-ben – akár alacsony, akár magas jövedelmű fogyasztókról van szó – mintegy tízszer jelentősebbnek értékelték a pénzügyi visszaélésekből eredő e rizikókat, mint az energiaárakból eredőeket.
Az OECD szerint a legjellemzőbb pénzügyi visszaélési módok – az érintettek száma és a pénzügyi veszteség összegszerűsége tekintetében egyaránt – az adathalászat mellett azon esetek, amikor a csalók banknak, pénzügyi szolgáltatónak vagy tanácsadónak adják ki magukat, valamint hamis rendszerek útján arra csábítják az ügyfeleket, hogy pénzt utaljanak át, fizessenek, befektessenek vagy biztosítást kössenek. A digitalizáció terjedése újabb lehetőségeket nyitott a csalók számára, hogy kiaknázzák a fogyasztók ilyen ismereteinek hiányosságait. Az előnyökkel járó digitális pénzügyi környezet (például mobilbanki vagy közösségi média felületen keresztüli fizetés) gyakran kihívás elé állítja a fogyasztókat és bizonyos esetekben a hatóságokat is.
Több ország felismerte, hogy a pénzügyi visszaéléseknél a különböző hatóságok, valamint a piaci és fogyasztóvédelmi szervezetek közötti összehangolt működés segíti a hatékony válaszokat, kiemelten a fogyasztói tudatosság növelését.
Itthon a KiberPajzs projektben öltött testet az az összefogás, amely célja egyrészt a fogyasztói tudatosság növelése, az ügyfelek figyelmének felhívása az online tér pénzügyi kockázataira, másrészt a visszaélések elleni együttműködés a különböző piaci szereplők és állami intézmények között.
A fogyasztói eladósodottság szintén a jelentős kockázatok között szerepel az OECD jelentésében. Az új típusú hiteljellegű szolgáltatások, különösen a digitális csatornákon elérhető kölcsönök terjedése hozzájárul ehhez, és növeli a rejtett hitelköltségek kockázatát. A rövid távú előnyökre irányítja ugyanis a fogyasztók figyelmét, csökkentve a hosszabb távú költségek jelentőségét.
A jelentésben fogyasztói kockázat szempontjából a hitel termékek rangsorában a személyi kölcsön és a hitelkártya után harmadik helyen szerepel a „vásárolj most, fizess később” szolgáltatás (BNPL) a magas jövedelmű országok körében (az alacsony és közepes jövedelmű országoknál viszont nincs az első öt termék között a rangsorban). A BNPL terjedése a magas eladósodottság kockázatát hordozhatja azon fogyasztók körében, akik nem kezelik kölcsönként ezt a szolgáltatást. A konstrukció egyszerűen és könnyen igénybe vehető, így ösztönzőleg hathat a fogyasztókra. Gyakori, különösen több platformon való párhuzamos igénybevétele adósság felhalmozódáshoz vezethet és megnehezítheti a fogyasztó számára a fizetési kötelezettségei nyomon követését.
Az új típusú, hiteljellegű szolgáltatásokból eredő fogyasztói kockázatok csökkentésére uniós szabályozás született, amely kiterjesztette azokra a meglévő pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályokat.
Az egyénre szabott, felhasználóbarát digitális felületek gyors és egyszerű megoldásokat kínálnak a fogyasztóknak, de egyúttal újfajta kockázatoknak adnak teret. A digitális felületen olykor kevésbé láthatók át az ügyfeleknek fontos információk, illetve az őket terhelő díjak rejtve maradnak. A fogyasztók egyénre szabott, digitális környezete ráadásul figyelembe veszi az adott személyek korábbi döntéseit, preferenciáit. Ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy a számukra megjelenített termékkínálat nincs összhangban a változó szokásaikkal, aktuális érdekeikkel.
Amikor a fogyasztók pénzügyi szolgáltatást választanak, célszerű mindenekelőtt feltenni a kérdést, hogy valóban szükség van-e arra, és ha igen, akkor az adott konstrukcióra. Vagyis az megfelel-e egyedi körülményeiknek és biztosítja-e a kívánt cél elérését. Ezt követően azt a kérdést kell eldönteni, hogy a szolgáltatást melyik szolgáltatótól vegyék igénybe. A pénzügyi termékek megértésében a tájékozódást segítik a különböző összehasonlító alkalmazások, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető Pénzügyi Navigátor kalkulátorok.
A komplex termékek terjedésével szélesedik a fogyasztók és szolgáltatók közötti tudásbeli különbség. Növeli a fogyasztói érdeksérelem kockázatát, ha egy összetett, bonyolult termékhez hiányos, hibás szolgáltatói tájékoztatás kapcsolódik. A digitális átállással az ügyfelek számára a megértést, tájékozódást segítő támogatás is megváltozott. Az emberi közreműködés csökkenése, a mesterséges intelligencia alapú chatbotok terjedése pontatlan, hiányos tájékoztatáshoz vezethet. Ez aláássa a fogyasztók azon lehetőségét, hogy egyértelmű és személyre szabott segítséget kapjanak. Különösen érintheti ez azokat, akiknek egyébként is nehézséget jelent a digitális pénzügyi szolgáltatások igénybevétele, mivel szűkül azon csatornák köre, amelyeken számukra megfelelő támogatást kapnak a döntéshozatalhoz.
A pénzügyi fogyasztóvédelem számos elemből álló eszközrendszere nemzetközi viszonylatban sok esetben hasonló vonásokat mutat.
A kockázatokkal szembeni hatékony fellépés pillérei: a megfelelő szabályozói keretrendszer; a hibás gyakorlatokkal szembeni fellépést biztosító erős felügyelés; valamint az összehangolt működés a különböző hatóságok között, amely növeli a szektorokon átívelő kihívások kezelésének a hatékonyságát.
Mindemellett szükséges a fogyasztók megfelelő ismeretekkel való felvértezése is, amely elősegíti a tudatos, megalapozott döntéshozatalt.
Végül, de nem utolsó sorban, fogyasztóként mi magunk is sokat tehetünk a megfelelő pénzügyi döntéseinkért, amihez megfelelő odafigyelés és körültekintés kell. Szánjunk elég időt a pénzügyi szolgáltatások összehasonlítására és kiválasztására, tájékozódjuk több forrásból!
A cikk szerzője a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója
