– mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A járvány második hulláma miatti egyre szigorodó korlátozások ugyanakkor jelentősen rontottak a gazdasági helyzetükön, ráadásul kibogozhatatlanul összezavarták a jegybankoknak irányt mutató inflációs kilátásokat: a kereslet csökkenése lejjebb tolhatja az árakat, a devizák gyengülése azonban – az importárakat megtolva – feljebb.
Most az látszik, hogy összességében csökkennek az inflációs ráták. Jövő heti ülésén a cseh, a lengyel és a román jegybank várhatóan nem nyúl a kamatokhoz, de a monetáris lazaság melletti érvek erősödtek, a szigorítás mindenesetre távoli kilátásnak tűnik. Az infláció mérséklődése ellenére a régió reálkamatai sokkal mélyebben a negatív zónában maradnak, mint az eurózónában, ami nem kedvez a devizáknak – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
– vélte Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője.
Fotó: Kallus György/Világgazdaság
A lírának semmilyen amerikai választási kimenetel nem nyújtana mentőövet. A török jegybank tegnap 3 százalékponttal, 12,1 százalékra emelte inflációs előrejelzését az év végére. Szeptemberben 2 százalékponttal, 10,25 százalékra emelte irányadó kamatát, de azóta szertefoszlattak a remények a további szigorításra. A devizatartalék fogy, és Törökország a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára készülhet. A líra újabb és újabb rekordmélypontokra süllyed a dollár ellenében:
Amikor 2018-ban egy hasonló zuhanást a jegybank hatalmas kamatemeléssel fékezett meg, az végül az elnök, Murat Çetinkaya állásába került – emlékeztetett Esther Reichelt, a Commerzbank devizastratégája. Ráadásul Recep Tayyip Erdogan elnök a napokban két NATO-szövetségessel – a franciákkal és az amerikaiakkal – is keményen összeveszett, tegnap pedig azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy „új keresztes háborúra” készülnek az iszlám ellen.
