Kérdéses a kasszák sorsa

Havonta átlagosan tízezer forintot vesz el a kormány a ma még aktív korú, 20–50 éves lakosság nyugdíjcélokra félretett pénzéből – közölte Kozek András, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet Siófokon, a 13. pénztár-konferencián tartottak. Magára a tanácskozásra a szövetség meghívta a kormány képviselőit is, ám azok végül nem vállalták a szereplést.

Ismeretes: Orbán Viktor kormányfő szerda délután jelentette be, hogy az idén novembertől a jövő év végéig felfüggesztik a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalását az APEH-ből a kasszák számára, vagyis a mintegy hárommillió pénztártag megtakarítása a közös kalapba, az állami nyugdíjrendszerbe kerül át. A pénztárszövetség szerint ez a lépés nemhogy a nyugdíjak védelmét nem eredményezi, hanem éppen ellenkezőleg: a jelenlegi járulékfizető aktív állampolgárok hosszú távú jövőjét teszi kockára rövid távú érdekek miatt.

Az intézkedés ugyan átmenetinek tűnik, 14 hónapra szól, a pénztárak viszont egyáltalán nem biztosak ebben. A kormány ugyanis nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy 2011 után fenn kívánja-e tartani a vegyes rendszert. Arról vannak csak hírek, hogy ismét megnyílik a visszalépési lehetőség a tb felé a tagok számára, az út azonban – ahogy a korábbi visszalépéseknél is – lehet, hogy egyirányú marad, vagyis a tb-ből a vegyes rendszerbe nem lehet majd átlépni. Ennek alapján pedig vélelmezni lehet, hogy a kormány célja a vegyes rendszer megszüntetése lehet. Ezt az „előérzetet” erősíti Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnapi kijelentése is, miszerint a kormány nem elégedett az úgynevezett második pillér – vagyis a magánnyugdíjpénztárak – működésével, és a rendszer újragondolását tervezi.

A pénztárak nem szeretnék, ha a vegyes rendszer megszűnne, ezért a Stabilitás minden lehetséges fórumon fel kíván lépni a kormányzat által bejelentett egyoldalú intézkedések ellen. Aláírást fognak gyűjteni annak érdekében, hogy a kormány népszavazás keretében bízza az emberekre, mihez kívánnak kezdeni nyugdíjcélú megtakarításaikkal. Emellett az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat Kezelő Szervezetek Szövetségének (EFRP) tagjaként indítványozzák, hogy az Európai Tanács vizsgálja meg, a kormányzati intézkedések mennyiben állnak összhangban az uniós irányelvekkel. A konferencián egyébként mások is kritizálták a nyugdíjalapokba áramló pénzek befagyasztását (lásd a véleményeket).

Nyilvántartási aggályok

Ha megszűnnének a kasszák, az a pénztárszövetség szerint azt jelentené a tagok számára, hogy a mostani, fillérre pontos egyéni elszámolást felváltaná egy biankó ígéret a távoli jövőre, miszerint az akkori kormányok az emelkedő nyugdíjkorhatárok és a folyamatosan romló aktív/inaktív népességi arány mellett is képesek lesznek megfelelő színvonalú nyugdíjat biztosítani. Erre azonban a jelenlegi demográfiai helyzetben kicsi az esély, ezért is kellett létrehozni a tőkefedezeti rendszert 1997-ben. Nem mellékes az sem, hogy a jelenlegi állami szisztéma nem alkalmas az egyéni számlavezetésre. Bár lapunk értesülése szerint a kabinet készül egy ilyen rendszer kialakítására, a technikai megvalósítás hónapokat, éveket vehet igénybe.

Költségvetési kérdőjelek

Amellett, hogy ellentétes a jogbiztonság elvével, az államháztartásra gyakorolt jótékony hatás is kérdéses a járulékok átirányításával – vélekednek a GKI Gazdaságkutató Intézetnél. Egy ilyen lépés semmiképpen sem maradhat kompenzáció nélkül – ahogy ezt tegnap a nemzetgazdasági miniszter is megerősítette –, ám amennyiben az ellentételezés például a 2012-től kezdődő pénztári befizetések állami kiegészítésével valósul meg – kvázi kölcsön-visszafizetés jelleggel –, akkor a 14 hónapra átirányított járulékokat az unió statisztikai hivatala biztosan nem engedi egyenlegjavító lépésként számításba venni az eredményszemléletű kimutatásban. Ennyiből tehát tisztább helyzetet teremt a tagok visszalépése, amely ráadásul további tízmilliárdokat hozhat a büdzsének az eddig befizetett járuléktömeg tb-kasszába kerülésével. HB–KR

A magánszemélyek ettől függetlenül ebben az időszakban is befizethetik a maguk kétszázalékos hozzájárulását. 2011-ben – a jelenlegi tervek szerint – az állami járulék két, a magánszemélyeké pedig egy százalékot tenne ki, 2012-től pedig visszaáll a 4+2 százalékos rendszer. Azon magánszemélyek után azonban, akik a felfüggesztés alatt is teljesítették járulékfizetésüket a pénztárakhoz, az állam 2014 és 2017 között – jóvátételképpen – hatszázalékos hozzájárulást folyósítana. Ismeretes: Magyarországon a nyolcszázalékos járulék egészét a magánszemélyek teljesítik, állami hozzájárulás a kaszszákhoz nem érkezik.

A magánszemélyek ettől függetlenül ebben az időszakban is befizethetik a maguk kétszázalékos hozzájárulását. 2011-ben – a jelenlegi tervek szerint – az állami járulék két, a magánszemélyeké pedig egy százalékot tenne ki, 2012-től pedig visszaáll a 4+2 százalékos rendszer. Azon magánszemélyek után azonban, akik a felfüggesztés alatt is teljesítették járulékfizetésüket a pénztárakhoz, az állam 2014 és 2017 között – jóvátételképpen – hatszázalékos hozzájárulást folyósítana. Ismeretes: Magyarországon a nyolcszázalékos járulék egészét a magánszemélyek teljesítik, állami hozzájárulás a kaszszákhoz nem érkezik.-->