Flamingók és elszámoltathatóság: miért tüntetnek Albániában?
A tüntetések Sazan szigete és a közeli Zvërnec település közelébe tervezett óriás turisztikai beruházáshoz köthetők. Mindkét lokáció kiemelten fontos az ország szempontjából. Előbbi 5,7 km2-es nagyságával Albánia legnagyobb szigete, amely korábban katonai bázisként és vegyifegyver raktárként működött. 2010-ben az akkori kormány Sazan és a közeli Karaburun félsziget védetté nyilvánításával megalkotta a Karaburun‒Sazan Vizi Parkot. A település és a sziget között található számos mocsaras terület, illetve a kiemeleten fontos Narta-lagúna.
A régió és a beruházás
A régió különlegessége és fontossága a mikroklímájában rejlik, amely az ország további területétől eltérően nem mediterrán, hanem szubtrópusi számos kizárólag itt előforduló állat és növényfajjal, emiatt a Mediterráneum egyik legérzékenyebb partszakaszának számít. A régióban több mint 70 veszélyeztetett és összességében több mint 200 madárfaj él. Közülük a flamingók egyedül itt találhatók meg Albánia területén, de a sziget és a partszakasz kiemelten fontos a dalmát pelikánok esetében is. A terület továbbá az adriai vonulási útvonal része, itt pihennek meg az Észak-, Közép- és Kelet-Európából Afrika felé tartó madarak. Emellett a környező vizek a rendkívül ritka mediterrán barátfóka utolsó élőhelyei közé tartoznak. A beépíteni szándékozott területen tizennyolc, az EU Natura 2000 keretrendszerében felsorolt élőhelytípus található.
A területen egy a Donald Trump amerikai elnök lányához, Ivankához és vőjéhez, Jared Kushnerhez köthető befektetői csoport tervez luxusszállodát kialakítani. Összességében az amerikai-közel-keleti és albán befektetői csoport több mint 10 ezer lakóegység kialakítását tervezi a régióban, miközben Edi Rama albán miniszterelnök szerint a teljes projekt összege az 5 milliárd eurót is elérheti. Kushnerék a szükséges földterületet végül 2025-ben vásárolták meg 1,4 milliárd euró értékben. Az üzletről az albán és nemzetközi közvélemény csak annak megkötése után értesült.
Környezetvédelmi aktivisták szerint a projekt összefügg az albán védett területekről szóló törvény 2024-es módosításával. A módosítással a kormány nagymértékben lazította a törvény szigorú rendelkezéseit, mivel véleményük szerint így erősíthető meg az Albánia szempontjából kulcsfontosságú turisztikai szektor.
A miniszterelnök szerint az ország nem szalaszthat el egy ilyen lehetőséget, ezért a Sazan projektet 2025. december 30-án stratégiai beruházássá nyilvánította. Az indoklás alapján a fejlesztések 565 hektárt érintenek, amiből 45 hektárt építenek be teljesen. A döntés értelmében a beruházást végző cég 10 éven keresztül adómentes lesz, emiatt feltételezhető, hogy ezt szánják az építkezések lezárásának céldátumaként is. Idén június 1-jén az albán korrupció és szervezet bűnözés elleni hatóság (SPAK) bejelentette, hogy vizsgálatot indít a beruházással és a sziget tulajdonjogának megvásárlásával kapcsolatban. A vizsgálat továbbá a 2024-es törvénymódosítást is érinti. A kormány álláspontja szerint a tranzakció során mindent átláthatóan kezeltek és betartották az összes hatályos jogszabályt, azonban várhatóan további kérdések merülhetnek fel a sziget jogi státuszával kapcsolatban a 45 éve lezajlott privatizáció kaotikussága miatt is.
A tüntetések
Önmagukban sem a tüntetések, sem pedig kifejezetten a korrupcióhoz köthető tüntetések nem ritkák Albániában. A 2016-ban egy, az Európai Unió és az Egyesült Államok által létrehozott SPAK az elmúlt években az ország leginkább látható igazságügyi szervévé vált, több nagyformátumú politikust is őrizetbe vettek. Lefler Koka korábbi környezetvédelmi minisztert egy hulladékégetőkkel kapcsolatos ügyben ítélték letöltendő börtönbüntetésre, miközben a szintén ebben az ügyben megvádolt Arben Ahmetaj korábbi miniszterelnök helyettes elhagyta az országot. A tüntetéseket emiatt a környezetvédelmi kérdések mellett az elit- és korrupcióellenesség uralja. A legtöbb tüntetésen a már jelképpé vált flamingók mellett feltűnnek a korábbi miniszterelnök Sali Berisha, az ellenzéki Demokrata Párt vezetőjének bebörtönzését követelő plakátok. Berisha ellen jelenleg is több ügyben folyik nyomozás.
A kezdeti tüntetések elsősorban a helyi lakosokhoz köthetők. Több zvërneci lakos szerint a megvásárolt terület bizonyos részei valójában a családjukhoz tartoznak, emiatt pedig többen évtizedek óta harcolnak is a bíróságon. Ezt követően a fejlesztők szögesdrótból készült kerítéssel zárták le a területet, miközben megkezdték az előkészítő munkálatokat. Ezek már komoly károkat okoztak. Több, az albán törvények szerint védett területnek számító homokdűnét sóderrel alakítottak át, miközben lezárták a lagúnát a tengerrel összekötő folyosók egyikét. Utóbbi miatt megszakadt az árapálymozgás, ami kritikus következményekkel jár a helyi ökoszisztémára nézve. Idén májusban verekedés tört ki az aktivisták és az építési területet őrző biztonságiak között, ezután pedig a tüntetések országos méretűvé váltak.
A fővárosban, Tiranában a főtéren tartott tüntetéseken minden alkalommal tízezrek jelennek meg. Az eddigi legnagyobb, június 20-ai tüntetésen egyes becslések szerint 250 ezren is megfordultak. Emellett a tüntetések átterjedtek az ország további városaiba is. Fő követelésként a tüntetők a 2024-es törvénymódosítás visszavonását, Edi Rama miniszterelnök és Sali Berisha lemondását követelik, miközben a tüntetések során több alkalommal is áttörtek a rendőrségi kordonokon.
A miniszterelnök kezdetben tárgyalni próbált a tüntetések vezetőivel, amit a tüntetők elutasítottak. Ezt követően kijelentette, hogy a tiltakozók az ország fejlődését ellenzik, ezáltal Albánia regionális turisztikai riválisait támogatják.
A miniszterelnök és a kormány válaszaival kapcsolatban többen is éles kritikát fogalmaztak meg, korábbi miniszterek mellett Marjana Koceku, a kormányzó Szocialista Párt politikusa bejelentette, kilép a pártból és függetlenként folytatja munkáját. A politikus később több tüntetésen is megjelent.
A megmozdulások végkimenetele jelenleg erősen kérdéses. Albániában tavaly tartottak választásokat, amit a szocialisták Rama vezetésével fölényesen megnyertek, míg az ellenzék megosztott. A legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt vezetése a közhangulat megváltozásáig következetesen támogatta a beruházás megvalósulását. A jelenlegi helyzet kedvezhetne egy új, akár a tüntetőkből formálódó ellenzéki erőnek, ám az elmúlt évek alapján kijelenthető, hogy az ország lakosságának politikailag aktív része elsősorban a hagyományos nagy pártokat, illetve az ismertebb politikusokhoz köthető formációkat támogatja. Egy folyamat azonban már pontosan látszik: a környezetvédelmi kérdések a régiós tüntetések mozgatórugóivá váltak, bár gyakran még más témákkal együtt szerepeltetve. Ez a mintázat tetten érhető a 2021-es és 2024-es szerbiai tüntetésekben is, de idén hasonló tematikájú tüntetésekről beszélhetünk Észak-Macedónia esetében is, miközben a vizsgálatok szerint a montenegrói bírói kar sem foglalkozik megfelelően a hasonló témájú ügyekkel.
