Mérlegen az egészségpénztárak

Biztosítás | Pénzügy

Annak ellenére, hogy az egészségére mindenki sokat költ, hazánkban az önkéntes egészségpénztáraknak csupán 800 ezer tagja van, akik a magán-egészségügyi kiadásaik 10-15 százalékát finanszírozzák pénztári tagsággal. Ebben az alacsony arányban közrejátszhat, hogy a 15 éves múltra visszatekintő magyar szektornak nem tesz jót az évi 3-4 érdemi jogszabályváltozás.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének múlt évi jelentésére még várni kell, azonban a szövetség elvégezte a szokásos adatgyűjtést, ennek alapján elkészítettük a szektorra vonatkozó gyorsjelentésünket. Kiderült, hogy a gazdaság erőteljes lassulása és a megszorító csomag rajtunk is nyomot hagyott. A kormány a munkáltatói befizetéseket drasztikusan megszigorította (a kedvezményt 60 százalékkal korlátozta), s a második fél évtől a prevenciós célú szolgáltatásokat (üdülés, szolgáltatások, egészségmegőrző termékek) adókötelessé tette, s ez enyhén szólva rosszul érintette tagjainkat. Így a tagpénztárakban a tavalyi nyolcszázalékos infláció körül volt a bevételnövekedés, holott előtte megdöntöttük az előző év két számjegyű növekedését. Ezzel a számításaink szerint 41 milliárd forintot sem elérő bevétellel áll szemben a 38 milliárdnyi szolgáltatási kiadás. Ez az első év, hogy a bevételek és a kiadások ennyire közel kerültek egymáshoz, s először vagyunk tanúi annak, hogy az egészségpénztári vagyon lassú olvadásnak indult. Ezen a ponton érdemes rámutatnunk arra, hogy az alapvetően állampapírokban tartott 35 milliárd forint egészségpénztári vagyon az államháztartás hiányát is finanszírozza. Egyetlen pozitívum, hogy nem állt meg a taglétszám növekedése, a szektorban közel kétszázezer új tagsági jogviszony keletkezett. Legóvatosabb számításaink szerint is (egy pénztártag általában további két családtag egészségügyi kiadását finanszírozza) minden negyedik ember kapcsolódik az önkéntes pénztárakhoz, s ez a döntéshozók számára sem megkerülhető.
Komoly bizonytalanságot okozott a szolgáltatási kör júniusi szűkítése, ám örvendetes, hogy azokat az idei évtől törvényben és nem kormányrendeletben szabályozták. Ez stabil, tervezhető szolgáltatási kört jelent, megtakarítva az évközbeni informatikai és kommunikációs terheket. Az idei év vízválasztó lesz abból a szempontból, hogy a szektor – bevételeit tekintve – fel tud-e mutatni az infláció feletti növekedést.
Áttekintve az elmúlt öt év legfontosabb mutatóit, a taglétszám és az igénybe vett szolgáltatások növekvő trendet mutatnak. Kimagasló teljesítménynek értékelem, hogy az új pénztári konstrukció ilyen bizalmat szerzett: 1993-ban a semmiből kellett építkezni, 2002-ben pedig már több mint kétszázezren voltak tagok az egészségpénztárakban. Abban, hogy az elmúlt évre ez a szám a négyszeresére nőtt, a mindenki számára belátható előnyökön túl (adókedvezmény a céges és egyéni befizetésekre, szolgáltatói árkedvezmény, hozam a fel nem használt pénzre) szerepe volt a stabil nyugdíjpénztári szektornak is (jelenleg 1,4 millió nyugdíjpénztári tagságot regisztrálnak).
Kérdés, hogyan alakul ezután a szektor bevétele és a vagyona. A bevételek elmúlt években tapasztalt 30-40 százalékos növekedési üteme tavaly csak infláció közeli volt, megszűnt a szféra reálnövekedése. A pénztártagok vagyonának trendje illeszkedett a lakossági megtakarítások sülylyedő irányához, ám intő jel, hogy az egy főre jutó egészségpénztári megtakarítás az egyéves tartalék alá csökkent.
Ám sikeres lobbizásunknak is köszönhető, hogy a munkáltatói hozzájárulás mértéke havonta a minimálbér harminc százalékára, 20 900 forintra nőtt. Kedvező változás az is, hogy újra lehet sportolni a patikakártyával: 2008-ban e szolgáltatásra személyenként (családtagonként) 69 ezer forint költhető, sporteszközt azonban továbbra is csak adófizetés terhe mellett lehet az egészségpénztári számlára vásárolni.
Bízom abban, hogy a befizetésekre vonatkozó kedvezmények részleges visszaállítása, valamint a törvényi szinten garantált egészségpénztári szolgáltatások helyreállítják azt a bizalomvesztést, amit a szektor tavaly elszenvedett. Az egészségpénztár ugyanis az egészségbe való beruházás megalapozója, és szorosan illeszkedik az Európai Unió elvárásaihoz. Az unió szemléletváltást hozó dokumentumában felhívja a tagállamok döntéshozóinak figyelmét, mérlegeljék az egészségbe való beruházást mint az egyik olyan eszközt, amellyel a gazdaság teljesítménye javítható.
Az önkéntes biztosítási szféra akkor őrizheti meg a súlyát, ha olyan programokat indít, amelyek a pénztártagok egészségi állapotának megőrzését, így Magyarország versenyképességének javulását célozzák. Nem hanyagolható el továbbá az a szolgáltatásszervezői tudás, ami az előttünk álló egészségbiztosítási reform elengedhetetlen feltétele.

A szerző a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke

Gyorsabb, olcsóbb és mindenki számára elérhető lesz a meddőségkezelés

Novák Katalin a Nézőpont Intézet konferenciáján elmondta: a kormány célja, hogy minden vágyott gyermek megszülessen Magyarországon.

Támadást indítottak az adathalászok

A kiberbűnözők a karácsonyi vásárlás időszakát is arra próbálják használni, hogy megszerezzék az óvatlan emberek pénzügyi adatait.
Világgazdaság Piactér