Kockázatok a lengyel devizahitelezésben
Továbbra sem záródtak még le Lengyelországban a devizahitelek felvételéhez kapcsolódó pereskedések, e kockázat miatt az S&P is figyelmeztetett a veszélyekre. Az ősz forrónak ígérkezik, a parlamenti választás előtt érkezhet meg az Európai Bíróság ítélete az üggyel kapcsolatban, a lengyel bankrészvények pedig nyomás alatt maradtak.
A lengyel helyzet nagyon hasonló ahhoz, ami Magyarországon kialakult annak idején:
a zloty-svájci frank kurzusa a kezdeti 2,2-es szintről 2011-re már a 3,5-es szint környékére került, majd miután a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamküszöbének védelmét, 4,3-en is járt a kurzus.
Kisebb visszaesésekkel, de jelenleg is a 4-es szint felett jár az árfolyam.
A zlotyban duplájára nőtt hitelek felvevői, akik magukat „Frankowiczé”-nek nevezik, csoportokba tömörültek, együtt fellépve gyakorolnak politikai nyomást és perlik a bankokat. A bankok 2012-től már nem folyósítottak devizahiteleket, 2015-től kezdve pedig a lengyel szabályozó is egyre drágábbá tette a pénzintézeteknek a devizahitelek tartását, magasabb tartalékok képzésére kényszerítve őket. Az elképzelés szerint így a pénzintézetek mintegy önkéntesen ajánlották volna fel a zlotyra történő hitelcserét, de ez elmaradt. Rengeteg vita, tüntetés és bírósági per után, 2016-ban a lengyel kormány úgy döntött, nem kényszeríti a szektort a svájcifrank-hitelek leváltására. Több évbe telt az is, amíg a devizahitelesek megsegítésére elfogadták az idén tavasszal életbe lépett törvényt. Ennek értelmében a Lengyel Fejlesztési Bankhoz tudnak segítségért fordulni azok, akik késedelembe esnek.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.