Veszik a részvényeket a hazai alapok

A nyugdíjpénztárak államosítása óta nem tartottak annyi részvényt a hazai befektetési alapok, mint most. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az alapokban június végén 6047 milliárd forint volt, és ebből már csaknem 400 milliárdot tettek ki a részvények. Ennél több részvény csupán 2011 májusa előtt gyűlt össze hazai befektetési alapokban, akkoriban viszont sok magánnyugdíjpénztári befektetés is volt a konstrukciókban, a legnagyobb növekedési alapok vagyonának legalább 40 százalékát pedig részvény jellegű eszközökben kellett tartani.

A hazai befektetési alapok részvényvagyona 2016 januárjában indult gyors növekedésnek, másfél év alatt az akkor 76 milliárd forintos hazai részvényállomány 113 milliárd forintra hízott, a 172 milliárdos külföldi részvényvolumen pedig 285 milliárd forintra nőtt. A háttérben két jelenség áll: az egyik az árfolyamok folyamatos emelkedése, a másik pedig az, hogy a befektetők az egyre kockázatosabb alapok felé fordulnak, miután a pénzpiaci eszközöknek már jószerével nincs hozamuk, és a rövid kötvényalapok is egyre gyengébben teljesítenek.

Bár a hazai kötvényalapokból a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint az első fél évben több mint 151 milliárd forint távozott, ennek a befektetési alapokban lévő állampapír-állomány mennyiségében nincs nyoma. Június végén az alapok összesen 1178 milliárd forintnyi magyar állampapírt tartottak, vagyis január óta csak 13,5 milliárddal csökkent a volumen. A háttérben az átcsoportosítás állhat. Az idei slágerbefektetésnek számító ingatlan- és abszolút hozamú alapok ugyanis szintén tartanak magyar állampapírokat, előbbiekbe 195 milliárd, utóbbiakba pedig 173 milliárd forintnyi friss megtakarítás került az idén.

Az alapok vállalati kötvényállománya is stagnál vagy enyhén csökken. A fél év végén ilyen hitelpapírokban 384 milliárd forint volt. A háttérben az állhat, hogy viszonylag kevés a kibocsátás; ha történik is új piacra lépés, mint például az Alteónál, annak a volumene kicsi. Volt viszont az idén egy nagyobb törlesztése a Molnak, ami a befektetési alapokat is érintette.

A földrajzi diverzifikáció egyre fontosabb a magyarországi alapoknál. A külföldi eszközök mennyisége a portfóliókban az első fél év végére elérte az 1320 milliárd forintot, vagyis a teljes állomány csaknem 22 százaléka van ismét határon túli befektetésekben. A magánkasszák államosítása előtt volt ennél magasabb a külföldi eszközök aránya az alapokban.

A hazai befektetési alapok több mint 95 százaléka magyarországi befektetők tulajdonában van, ezen belül is a háztartások a legnagyobb befektetésijegy-vásárlók, náluk van az alapok csaknem kétharmada. Az intézményi befektetők – más alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók – is komoly befektetőknek számítanak, több mint 1370 milliárd forintot tartanak alapokban. A bankoknak ehhez képest szerény mennyiségű, mindössze 78 milliárd forintnyi befektetési jegyük van.