Tisztul az égbolt a Wizz Air felett, nagyon pörög a részvény Londonban

Miután bátor lépésre szánta el magát a Wizz Air cégvezetése, Váradi József vezérigazgatóval az élen, és – mint bejelentették – a közel-keleti terjeszkedés helyett inkább újfent Kelet-Közép-Európára, illetve részben Nyugat-Európára fókuszálnak, megtörni látszik a fapados légitársaság részvényeinek a vesszőfutása is a londoni börzén.

Rávetették magukat a befektetők a Wizz Air részvényeire Londonban

Az előző év végi záróértékéhez mérten ugyan még mindig 12,7 százalékos, egyéves távon pedig tragikus, 36 százalékos mínuszban van a 12,5 angol fontos kurzus, ám az elmúlt egy hónapban már 15 százalékkal, az elmúlt öt nap során pedig több mint 15,6 százalékkal emelkedett. Ráadásul óriási tőzsdei forgalomban. Szerdán kora délutánig például 3,4 százalékkal ralizott.

Pedig rövid távon továbbra sem sok jó várható a magyar fapados légitársaságtól. Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője még csökkentette is a Wizz 2026-os – azaz idén áprilisban elstartolt – pénzügyi évére vonatkozó eredményvárakozását, mondván, hogy a brókercég becslése szerint

Persze közben publikálta első negyedéves, a várakozásoktól elmaradó gyorsjelentését is a légitársaság.

Rádásul – amint az elemző kiemeli – bármilyen további romlás a külső környezetben, például az amerikai dollár erősödése, az olajárak emelkedése, geopolitikai eszkaláció vagy a fogyasztói bizalom további gyengülése rendkívül negatív hatással lehet a cégre.

A haszonkulcsok a flotta méretéhez képest pedig annyira alacsonyak, hogy kedvezőtlen fejlemények esetén az idei és jövő évi eredmények is könnyen veszteségbe fordulhatnak.

Stratégiai fordulat, reális célkitűzések

Akkor mégis miért emelte meg a Wizz Air-részvényekre adott célárát 17-ről 20 fontra, és miért ajánlja vételre a diszkontszolgáltató papírjait a Concorde?

Nos, a menedzsment stratégiai fordulatát meggyőzőnek találták – egyébként nemcsak magyar brókercégnél, hanem például a brit Barclaysnál is –, és úgy vélik, ha némileg megkésve is, de végre jó irányba indul a cég, hiszen az elemzői közösség már régóta megkérdőjelezte a korábbi, a közel-keleti térfoglalásra épülő évi 20 százalék körüli növekedési terv életképességét.

Szeptember 1-jétől viszont akkora pálfordulást hajt végre a Wizz, hogy nem csupán egyes közel-keleti járatokat állít le, hanem kompletten megszüntetik az Emirátusokban bejegyzett Wizz Air Abu Dhabi légitársaság működését, illetve bezárják az Abu-Dzabiban működő bázist is.

A Wizz Air módosította flottabővítési stratégiáját is. A társaság megrendeléseinek egy részét az Airbus A321XLR típusból standard A321neo típusokra konvertálják, hivatkozva a korlátozottan elérhető hosszú távú piacokra. A drágább XLR-megrendelés újraméretezését követően a korábban rendelt 47 helyett csupán 10-15 darabbal számolnak hosszabb távon.

A társaság célja továbbá, hogy helyreállítsa a flottáját 2027 közepéig a Pratt & Whitney-vel kötött megállapodás alapján, miközben a régebbi repülőgépek vártnál gyorsabb kivonásával szélesebb körű modernizációs folyamatot hajt végre.

A növekedést illetően a Wizz Air úgy döntött, hogy visszavesz a korábbi agresszív, évi 20 százalékos kapacitásbővítési céljából, és mérsékeltebb, évi 10-12 százalékos növekedést céloz meg a következő két-három évben. 

Van még baj a Wizz Airrel?

A fentiekhez képest kisebb jelentőségű, ám a közvéleményt folyamatosan irritálják a kitérőkről, késésekről, más repülőterekre való leszállásról érkező hírek, melyek persze a konkurenciát sem kímélik. Legutóbb például a francia reptereken sztrájkolók akadályozták a légitársaságok működését. Ezeket a híreket ugyanakkor annak fényében kell értelmezni, hogy manapság már naponta több mint ezer járatot teljesít a diszkontszolgáltató.

Emellett állandó téma Váradi József prémiuma is, egy hete a Wizz Air részvényeseinek 28 százaléka a vezetők, köztük Váradi József javadalmazása ellen szavaztak, az utóbbi egyébként tavaly 3,8 millió eurót tett ki. 

Külön kérdés a vezérigazgató részvénybónusza is, amely 2,3 millió eurónyi részvényt jelentett a március végén lezárt üzleti évben. A Wizz részvényesei amúgy örömest megadnák a Váradi Józsefnek korábban kitűzött 100 millió fontos bónuszt is, mert az akkor járna, ha a részvényárfolyam átlépné a 120 fontot. Ennek a reménye azonban egyre haloványabb, mivel a határidő 2028-ban jár le, s a papírok jelenleg alig többet, mint 12 fontot kóstálnak.

Váradi József ugyanakkor – mint többször is elmondta – egyáltalán nem adta fel a küzdelmet, három év pedig nagy idő.

Nemigen kényeztetik a Wizz Airt az elemzők

De hogy alulértékelt-e jelenleg a részvény, annak kiderítése végett érdemes összehasonlítani két legnagyobb európai szektortársa, a Ryanair és az EasyJet papírjaival. Azt azért előre kell bocsátani, hogy míg 

• a Wizz kínkeservesen gereblyézett össze 38,4 millió eurónyi nettó profitot az utolsó lezárt negyedévben, 
• az ír Ryanair ezalatt 820 millió euróval brillírozott, 
• a brit EasyJet viszont adózás előtt bukott 400 millió fontot a 2025-ös pénzügyi éve első felében, azaz szeptembertől márciusig. 

Ennek ellenére a P/E-érték (árfolyam/egy részvényre jutó nyereség) alapján messze a Wizz Airt értékelik a leggyengébben, azaz a legalacsonyabb arányszám itt jön ki. Ebben az esetben minél nagyobb a hányados, annál jobb, mivel annál gyorsabb növekedést tételeznek fel a cégről az elemzők. A Wizz P/E-je a lezárt időszak nyereségét alapul véve mindössze 7,64, míg az EasyJeté 9,06, a Ryanairé pedig 13,74.

Ugyanezt a pesszimizmust mutatják a Wizz esetében az elemzői becslések is, hiszen a Concorde és a Barclays (11-ről 15 fontra) céláremelése ellenére az LSEG elemzői konszenzusa mindössze 14,43 fontra taksálja, ami még így is 15 százalékos felértékelődési potenciált tartalmaz, az ajánlás viszont csak tartás. 

Ezzel szemben a Ryanair és az EasyJet részvényeit vételre ajánlja a konszenzus. A brit cég 487 fonton forgó részvényeire 659 fontos célárat, azaz 35 százalékos prémiumot adnak az elemzők, míg a Ryanair részvénykurzusa már nagyon megközelítette az elemzői célárkonszenzust, hiszen 2 euróra van a 27,6 eurós árcéltól, ami felfelé számolva mindössze 7 százalékos különbség.