Az Európai Unió Donald Trump elnök szavai szerint „hatalmas mennyiségű”, „több százmilliárd dollár értékű” amerikai fegyver beszerzését vállalta a hét végén megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásban. A hírre gyengülni kezdtek az európai fegyvergyártók részvényei, de nincs sok okuk aggodalomra. Részleteket ugyan egyelőre nem tudni, de úgy tűnik, ezen a téren is messze lesz a realitás az ígéretektől.
Trump elvárása itt is ugyanolyan abszurdnak és irreálisnak tűnik, mint az a másik megállapodás Ursula von der Leyennel, hogy az EU a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket.
Az emlegetett számok a fegyverzetek terén sem adódnak össze,
az uniós tagállamok már most is az Egyesült Államokból vásárolják a fegyverek majdnem kétharmadát,
így kevés rá az esély, hogy a beszerzéseket olyan mértékben tudják fokozni, ahogyan Trump állítja. Európai illetékesek azonnal figyelmeztettek is, hogy semmi konkrétumról nem született megegyezés. Ahogyan az energia esetében, a fegyverzetek beszerzése sem az Európai Bizottság hatásköre.
„Inkább csak egy elvárás megfogalmazása volt Trump elnök részéről, hogy a megnövelt védelmi kiadások előnnyel járnának az amerikai fegyvergyártók számára, nem konkrét számítás eredménye” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő illetékes a Politicónak.
Von de Leyen nem is tett említést a védelmi beszerzésekről, amikor beszámolt a kereskedelmi megállapodásról, annak ellenére, hogy alig két héttel korábban nyújtotta be az új hétéves költségvetés tervezetét, amely ötszörösére növeli a védelmi és űrkiadásokat.
Európa nagyrészt amerikai fegyverekkel látja el a hadseregeit. Mario Draghi tavaly benyújtott versenyképességi jelentése szerint a tagállamok által 2022 és 2023 júniusa között eltelt egy évben védelemre költött 75 milliárd euró 78 százalékát fordították a blokkon kívüli beszerzésre, 63 százaléka jutott az Egyesült Államoknak.
Ez a függőség nem is fog egyhamar változni annak ellenére, hogy Európa igyekszik fejleszteni a saját hadiiparát, és erre kész egyre nagyobb összegeket fordítani. Elemzők szerint azonban
az európai hadiipari vállalatoknak nem kell attól félniük, hogy kimaradnak a buliból.
Továbbra is a nagyobb nemzeti, például a német költségvetés elsődleges kedvezményezettjei lesznek az elkövetkező években – különösen mivel nem rendelkeznek a régió összes igényének kielégítésére szolgáló termelési kapacitással.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) is figyelmeztetett, hogy túlzók az EU belső hadiipari ambíciói, tekintettel a termelés növelésének történelmi nehézségeire, a protekcionista politikák okozta költséginflációra, valamint a blokkon belüli kínálat és kereslet közötti tartós eltérésre – emlékeztetett Dmitrii Ponomarev, a VanEck befektetési menedzsmentcég tőzsdén kereskedett alapokkal foglalkozó termékmenedzsere.
„Valószínűleg az amerikai védelmi beszállítók lesznek a megállapodás elsődleges haszonélvezői. Bár az európai védelmi cégek kezdetben negatívan reagáltak a hírre, hosszú távon mégis profitálhatnak belőle, feltételezve, hogy az európai védelmi piac teljes mérete gyorsabban növekszik, mint ahogy azt a helyi vállalatok képesek lekötni” – nyilatkozta a CNBC-nek.
Dean Turner, a UBS Global Wealth Management befektetési irodájának eurózónával és az Egyesült Királysággal foglalkozó vezető közgazdásza szerint egyelőre senkinek fogalma sincs, mi fog történni.
Biztos, hogy a pénz egy része az Egyesült Államokba áramlik majd, mert egy sor, a NATO által használt védelmi rendszer egyetlen gyártója. De sok maradhat Európában is.
Csak a kereskedelmi megállapodás miatt – amelyet egyelőre nem is mernék annak nevezni – nem lesz nagy átalakulás az amerikai védelmi iparban
– hangsúlyozta.
Források emlékeztetnek arra is, hogy elsősorban az amerikai hadiipari cégek profitálnak a NATO-tagállamok vállalásából is a védelmi kiadásoknak a GDP 5 százalékára emeléséről, amelyből 3,5 százalék fordítandó konkrétan fegyverekre. Ennek ugyan semmi köze a kétoldalú kereskedelmi megállapodáshoz, de azzal, hogy az EU hagyja, hogy Trump az ellenkezőjét állítsa, retorikai győzelmet biztosít az amerikai elnöknek.
Elemzők szerint a kereskedelmi megállapodás valószínűleg nem fogja érdemben megváltoztatni az európai fővárosok beszerzési döntéseit vagy eltéríteni a helyi ipar fellendítésére irányuló törekvéseiket.
„Németország védelmi modernizációs terve magában foglalja néhány F–35-ös és Patriot rendszer vásárlását, de a páncélozott és haditengerészeti hajók esetében német cégekre fog támaszkodni” – emlékeztetett jegyzetében Byron Callan a Capital Alpha Partnerstől.
Svédország sem fogja lemondani a saját gyártású Gripen vadászgépekre vonatkozó megrendeléseit,
Lengyelország pedig már most is diverzifikálja portfólióját Dél-Koreától történő vásárlásokkal, például az Ukrajnában elveszített tankok pótlásával – tette hozzá.
Ezt támasztja alá a Reuters friss értesülése is, amely szerint a német kormány készülő beszerzései között szerepel például
Európai gyártmányúak a szintén beszerezni tervezett IRIS-T légvédelmi rendszerek, a várhatóan több száz SkyRanger drónvédelmi platformot pedig a hazai Rheinmetall állítja elő.
Meg kellene háromszorozni az amerikai energiaimportot. A kereskedelmi megállapodás megkötéséért és a vámok elkerülése érdekében lehetetlent vállalt a EU.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.