Olimpia: légkondi nem lesz, az ágy kartonból, a matrac halászhálóból készül – ilyenek a klímavédő játékok
Nyilván nyugtával dicsérjük a napot, de Párizsban nagyra törő tervekkel készülnek az olimpiára, és nem (csak) a látvány tekintetében, hanem arra is, hogy minél inkább óvjuk a bolygónkat. Avagy az ötkarikás játékok során előtérbe került a klímavédelem.
A francia szervezők feltett szándéka, hogy az eddigi legzöldebb játékokat valósítsák meg. Ez abból a szempontból nem tűnik nagy vállalásnak, hogy az olimpiák egyre inkább elhatalmasodtak, ezáltal az építkezések, az üzemeltetés és a helyszínre utazó tömegek miatt az egekbe lőtt a szén-dioxid-kibocsátás mértéke.
A legutóbbi három, Londonban, Rióban és Tokióban rendezett nyári olimpia átlagban 3,5 tonna szén-dioxidot termelt,
noha 2021-ben Japánban a koronavírus-járvány miatti korlátozások okán nem is lehetettek jelen nézők. Mégis hatalmas volt a végösszeg, főleg, ha a trió átlagát vesszük, amihez képest Párizs meghatározta a saját célját: a felére, legfeljebb 1,75 millió tonnára mérsékelve a szén-dioxid-kibocsátást.
Mindehhez nemcsak szép szavak, hanem stratégia is társul.
A klímavédelem stratégiai pontjai és a karbonlábnyom-mérő applikáció
Ez volna az ARO (avoid, reduce, offset), magyarul az elkerülés, csökkentés és ellensúlyozás metódusa, amit a franciák megtoldottak kettővel:
- a kibocsátások előrejelzése (anticipate),
- mozgósítás és cselekvés (mobilise).
Miként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének a munkatársa, Tóth Bettina kifejtette a dolgozatában, a franciák támaszkodnak a saját meglévő infrastruktúrájukra, illetve már létező olyan eljárásokra, amelyek csökkenthetik a Föld terhelését – ugyanakkor nagy mutatvány ezt egy akkora volumenű eseményen levezényelni, mint az olimpia, és milliókat egyszerre, legalább három héten át folyamatosan rávenni, hogy tartsák magukat az irányelvekhez.
A stratégia részletezésében a következők szerepelnek. Egyfelől a franciák kifejlesztettek egy eszközt, amely a pályázat benyújtásától a megnyitóig méri a kibocsátás várható mértékét, ezáltal segítséget nyújt a döntéshozatalhoz. Az értékeket ráadásul nem szűken, a játékok néhány hete alatt értelmezik, hanem direkt szélesen, beleértve például a nézők utazásait, és elvileg már 2021 óta él a projekt, amely keretében az elkerülhetetlen kibocsátásokat projektekkel ellensúlyozzák.
Ahhoz, hogy mindenki számontarthassa a saját karbonlábnyoma méretét, egy ClimateCoach nevű applikációt is létrehoztak. És van tovább is.
Hányan özönlik majd el Párizst?
Hatalmas segítség lehet az infrastrukturális előny, hogy például Rióval vagy még korábban a 2004-es rendező Athénnal ellentétben szinte kizárólag már létező stadionokat, csarnokokat és egyéb helyszíneket használnak a lebonyolításra, így nem keletkeznek úgynevezett „fehér elefántok”, másképpen olyan létesítmények, amelyeket az olimpia után lehetetlenség megtölteni, illetve gazdaságosan üzemeltetni.
Párizsban most egyetlen új komplexumot építettek: Saint-Denis-ben a vizes blokkot, ám ehhez is megjegyezték, hogy természetes biolapú, illetve újrahasznosított anyagokból épült, továbbá napenergiával működik.
Ehhez társul 200 ezer újonnan ültetett fa és 1000 kilométernyi bicikliút
– úgyis az a terv, hogy háromezer közösségi kerékpárt bocsássanak rendelkezésre, illetve mindenkit a közösségi közlekedésre sarkallnak: még a nemzetközi sajtónak is azt tanácsolják a szervezők, hogy menjenek metróval.
Persze a 15 ezer sportolónak, 45 ezer önkéntesnek, 26 ezer újságírónak és a 13,4 millió eladott jegy tulajdonosainak enniük is kell, ezért a franciák a 13 millió adagnyi tervezett étel 80 százalékát hazai és fenntartható forrásból igyekeznek előállítani, megduplázva a növényi eredetű élelmiszerek hányadát, valamint megfelezve az egyszer használatos műanyagok használatát.
Mindezek után egy hatalmas tétel maradt még: az olimpiai falu.
Inkább ésszel, mintsem erővel hűtik majd az olimpiai falut
Már Tokióban is úgy volt, hogy az ágyak újrahasznosított, megerősített kartonból készültek: most is így lesz, plusz a matracok újrahasznosított halászhálókból készülnek.
A 300 ezer négyzetméter alapterületű falut Párizstól északra húzták fel, ahol 2025-re rehabilitált övezetként 12 ezer polgár élhet és dolgozhat majd. Persze egyelőre még sportolói bázis lesz, ahol a tetőket növényzettel és/vagy napelemekkel pakolták tele, továbbá ültettek 9 ezer fát is, amelyeknek az esővíz felfogásában és megtartásában is szerepet szánnak.
Furán hangozhat, de az épületekben nem lesznek hagyományos légkondicionálók, a hűtést-légmozgatást nyolcezer ventilátor intézi.
Az egész falura alkalmazott klímaadaptív elvek szerint a tájolás, a szélcsatornák és a szigetelés révén elérhető, hogy a kint és bent között legfeljebb 6 Celsius-fok legyen a különbség, és mindig 23–26 fok közötti legyen a belső hőmérséklet.
Párizsnak persze akadnak egyéb tennivalói is, például kölcsönkérték a görög légvédelmet, intézkedni kellett a május 1-jei zászlóégetés nyomán, a Szajnán szétszórt megnyitó pedig minden eddiginél nagyobb biztonsági kihívás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.