Sportgazdaság

Olimpia: légkondi nem lesz, az ágy kartonból, a matrac halászhálóból készül – ilyenek a klímavédő játékok

Párizs nagy ívű olimpiai tervei közé nemcsak a Szajna különböző pontjaira tervezett megnyitó tartozik, hanem a Föld megóvása is. Erre egész stratégiát terveztek, amely elvben évek óta működik, csak idén nyáron pörög fel, és mindenki hozzájárulására szükség van. A klímavédelem érdekében trükkösen alakították ki az olimpiai falut, alig építettek új létesítményt, és még az étkezésre is figyelnek.

Nyilván nyugtával dicsérjük a napot, de Párizsban nagyra törő tervekkel készülnek az olimpiára, és nem (csak) a látvány tekintetében, hanem arra is, hogy minél inkább óvjuk a bolygónkat. Avagy az ötkarikás játékok során előtérbe került a klímavédelem.

klímavédelem olimpia Párizs
Talán a klímavédelem jegyében érkezett az olimpiai láng Franciaországba hajón / Fotó: Ryohei Moriya / Jomiuri / AFP

A francia szervezők feltett szándéka, hogy az eddigi legzöldebb játékokat valósítsák meg. Ez abból a szempontból nem tűnik nagy vállalásnak, hogy az olimpiák egyre inkább elhatalmasodtak, ezáltal az építkezések, az üzemeltetés és a helyszínre utazó tömegek miatt az egekbe lőtt a szén-dioxid-kibocsátás mértéke. 

A legutóbbi három, Londonban, Rióban és Tokióban rendezett nyári olimpia átlagban 3,5 tonna szén-dioxidot termelt, 

noha 2021-ben Japánban a koronavírus-járvány miatti korlátozások okán nem is lehetettek jelen nézők. Mégis hatalmas volt a végösszeg, főleg, ha a trió átlagát vesszük, amihez képest Párizs meghatározta a saját célját: a felére, legfeljebb 1,75 millió tonnára mérsékelve a szén-dioxid-kibocsátást.

Mindehhez nemcsak szép szavak, hanem stratégia is társul.

A klímavédelem stratégiai pontjai és a karbonlábnyom-mérő applikáció

Ez volna az ARO (avoid, reduce, offset), magyarul az elkerülés, csökkentés és ellensúlyozás metódusa, amit a franciák megtoldottak kettővel:

  • a kibocsátások előrejelzése (anticipate),
  • mozgósítás és cselekvés (mobilise).

Miként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének a munkatársa, Tóth Bettina kifejtette a dolgozatában, a franciák támaszkodnak a saját meglévő infrastruktúrájukra, illetve már létező olyan eljárásokra, amelyek csökkenthetik a Föld terhelését – ugyanakkor nagy mutatvány ezt egy akkora volumenű eseményen levezényelni, mint az olimpia, és milliókat egyszerre, legalább három héten át folyamatosan rávenni, hogy tartsák magukat az irányelvekhez.

France, Paris, 2023-08-29. VELIB station in the 15th arrondissement. Photography by Laure Boyer / Hans Lucas.
France, Paris, 2023-08-29. Station VELIB dans le 15e arrondissement. Photographie par Laure Boyer / Hans Lucas. (Photo by Laure Boyer / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
Párizsban az egyik ajánlott olimpiai közlekedési forma a kerekezés / Fotó: Laure Boyer / Hans Lucas / AFP

A stratégia részletezésében a következők szerepelnek. Egyfelől a franciák kifejlesztettek egy eszközt, amely a pályázat benyújtásától a megnyitóig méri a kibocsátás várható mértékét, ezáltal segítséget nyújt a döntéshozatalhoz. Az értékeket ráadásul nem szűken, a játékok néhány hete alatt értelmezik, hanem direkt szélesen, beleértve például a nézők utazásait, és elvileg már 2021 óta él a projekt, amely keretében az elkerülhetetlen kibocsátásokat projektekkel ellensúlyozzák.

Ahhoz, hogy mindenki számontarthassa a saját karbonlábnyoma méretét, egy ClimateCoach nevű applikációt is létrehoztak. És van tovább is.

Hányan özönlik majd el Párizst?

Hatalmas segítség lehet az infrastrukturális előny, hogy például Rióval vagy még korábban a 2004-es rendező Athénnal ellentétben szinte kizárólag már létező stadionokat, csarnokokat és egyéb helyszíneket használnak a lebonyolításra, így nem keletkeznek úgynevezett „fehér elefántok”, másképpen olyan létesítmények, amelyeket az olimpia után lehetetlenség megtölteni, illetve gazdaságosan üzemeltetni.

Párizsban most egyetlen új komplexumot építettek: Saint-Denis-ben a vizes blokkot, ám ehhez is megjegyezték, hogy természetes biolapú, illetve újrahasznosított anyagokból épült, továbbá napenergiával működik.

Ehhez társul 200 ezer újonnan ültetett fa és 1000 kilométernyi bicikliút 

– úgyis az a terv, hogy háromezer közösségi kerékpárt bocsássanak rendelkezésre, illetve mindenkit a közösségi közlekedésre sarkallnak: még a nemzetközi sajtónak is azt tanácsolják a szervezők, hogy menjenek metróval.

This photograph shows a model of the Olympic Aquatic centre ahead of the Paris 2024 Olympic and Paralympic Games, inside the Olympic Aquatic centre in Saint-Denis, north of Paris, on May 7, 2024. (Photo by Martin BUREAU / AFP)
Egyetlen új komplexum készült a párizsi olimpiára: a vizes központ/ Fotó: Martin Bureau / AFP

Persze a 15 ezer sportolónak, 45 ezer önkéntesnek, 26 ezer újságírónak és a 13,4 millió eladott jegy tulajdonosainak enniük is kell, ezért a franciák a 13 millió adagnyi tervezett étel 80 százalékát hazai és fenntartható forrásból igyekeznek előállítani, megduplázva a növényi eredetű élelmiszerek hányadát, valamint megfelezve az egyszer használatos műanyagok használatát.

Mindezek után egy hatalmas tétel maradt még: az olimpiai falu.

Inkább ésszel, mintsem erővel hűtik majd az olimpiai falut

Már Tokióban is úgy volt, hogy az ágyak újrahasznosított, megerősített kartonból készültek: most is így lesz, plusz a matracok újrahasznosított halászhálókból készülnek. 

A 300 ezer négyzetméter alapterületű falut Párizstól északra húzták fel, ahol 2025-re rehabilitált övezetként 12 ezer polgár élhet és dolgozhat majd. Persze egyelőre még sportolói bázis lesz, ahol a tetőket növényzettel és/vagy napelemekkel pakolták tele, továbbá ültettek 9 ezer fát is, amelyeknek az esővíz felfogásában és megtartásában is szerepet szánnak.

Furán hangozhat, de az épületekben nem lesznek hagyományos légkondicionálók, a hűtést-légmozgatást nyolcezer ventilátor intézi. 

Az egész falura alkalmazott klímaadaptív elvek szerint a tájolás, a szélcsatornák és a szigetelés révén elérhető, hogy a kint és bent között legfeljebb 6 Celsius-fok legyen a különbség, és mindig 23–26 fok közötti legyen a belső hőmérséklet.

Párizsnak persze akadnak egyéb tennivalói is, például kölcsönkérték a görög légvédelmet, intézkedni kellett a május 1-jei zászlóégetés nyomán, a Szajnán szétszórt megnyitó pedig minden eddiginél nagyobb biztonsági kihívás.

 

 

Párizs francia széndioxid kibocsátás klímavédő olimpia
Kapcsolódó cikkek